Kezdőoldal » Tudományok » Egyéb kérdések » Szeintetek mennyivel lenne...

Szeintetek mennyivel lenne fejlettebb a tudomány, ha nem alakult volna ki semmilyen vallás?

Figyelt kérdés
Illetve van esély arra, hogy a jövőben szinte teljesen eltűnjön?

2013. jún. 7. 21:36
 1/9 anonim válasza:
40%

Sokkal fejlettebb lenne.

És látok rá egy halvány eséjt hogy eltünjún.

2013. jún. 7. 21:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/9 anonim ***** válasza:
54%
Mondjuk a középkort átugrottuk volna. 250 évvel biztos előrébb lennénk.
2013. jún. 7. 22:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/9 Makoscsiga ***** válasza:

"mennyivel lenne fejlettebb a tudomány"

Ezt nem lehet tudni. Találgatni lehet.


Én nem hiszem, hogy a tudomány fejlődését a vallás lényegesen korlátozta. Persze a vallásos világképpel nem öszeegyeztethető kutatási irányzatok egy ideig üldözve voltak, de most komolyan, mi változott volna, ha Giordano Brunot nem égetik el, és Galileit nem kényszerítik tanai visszavonására? Ezek ugyan világkép formáló, de csekély "haszonnal" bíró teoóriák voltak. A tudományos elméletek fejlődését nagyban meghatározta (és persze meghatározza manapság is), hogy a műszeres hátér mennire fejlett, amivel az elméleteket ellenőrizni lehet, és mennyire lehet "haszonná" alakítani őket. A műszerek fejlesztése, a mérnöki tudomány soha nem volt enyomva a vallás által (sőt, a katedrálisok tervezése éppenhogy kedvezett a módszertani fejlődésnek), és a fegyverek, harcászati eszközök fejlesztése is töretlen volt. Az igazi gátja a tudományos fejlődésnek a gazdaság gyengesége volt, ami abból adódott, hogy az ipari termelés nem indult be, nem volt elég felesleg felhalmozva ahhoz, hogy sok főállású kutató dolgozhasson. (illetve a felesleg az uralkodó osztály fényűzését fedezte)


Szerintem a tudományos fejlődés legnagyobb gátja maga a feudális rendszer volt, és kevéssé a vallás. Mint látjátok a tudományos fejlődés a magántulajdon erősődése, a feudális rendszer lebomlását követő iparosodás nyomán kapott szárnyra.


"Illetve van esély arra, hogy a jövőben szinte teljesen eltűnjön?"

Erre semmi reményt nem látok. Az lehet, sőt biztos is, hogy a történelmi vallások valamilyen időtávlatban el fognak tűnni, de minding lesznek emberek, akik igénylik a vallásos támaszt életük elviseléséhez. A mai jóléti társadalom ugyan kedvez a materialista, isten és egyházellenes mozgalmaknak, de a konvencionális egyházak visszaszorulásával párhuzamosan teret nyernek olyan ezoterikus eszmék, amik szerepükben a valással analógok. Ezek a tanok megfelelő társadalmi bázis elérése esetén pontosan olyan ártalmasak lehetnek, mint a középkori vallások, itt az oltásellenes mozgalomra gondolok. Sőt, az intézményi háttér a mozgalmakkal együtt meg is jelenik, ami pontosan azt a célt szolgálja, mint az egyházi intézményrendszer: pénzt beszedni a néptől, hogy a vezetők jól éljenek, és biztosítsák ezt a jólétet hosszútávon. Nézd meg, hogy mit csinál Antal Vali, vagy Petrezselyem, aki levédette a "**" szót, ezzel biztosítva, hogy csak ő legyen jogosult tanítani az igét. Ez sosem fog eltűnni, mert a hit az emberi természet része, és amíg lesznek becsapható emberek, addig olyan is lesz, aki becsapja őket.



** A védjegy jogtulajdonosa nem járult hozzá a szó használatához.
2013. jún. 8. 05:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/9 A kérdező kommentje:
Minek pontoztátok le egymást? Mindegyik hasznos válasz szerintem.
2013. jún. 8. 19:23
 5/9 anonim ***** válasza:
50%

Vidiripi


A 3. h.sz. válaszát kiegészíteném azzal, hogy a leggyorsabban ott fejlődtek a tudományok ahol a kereszténység meg jelent.

Lásd Európa ipari forradalom. Technikailag simán lekörözte Európa a világ többi részét. Ez csak Amerika felfedezése után kezdett megváltozni fokozatosan. Sőt nem csak a technikai hanem pl a női egyenjogúság eszméje is Európából indult ki. Társadalmi változások.

2013. jún. 8. 20:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/9 anonim ***** válasza:
69%

Ha a tudomány vette volna át a vallás helyét, akkor tényleg a heliocentrikus világkép miatt mentek volna máglyára a kutatók, és nem a filozófiájuk miatt.

A kutatások szempontjából kedvező, ha a vallás szerint nem látszat a világ, és csak egy isten van. Mert, ha Jupiter is isten, és a császár is isten, meg még van több ezernyi isten, akkor bármelyik bírhat teremtő erővel a különböző területeken. Emiatt nem lesz egységes a világkép. Az egyistenhívő vallásoknál az egyszer és mindenkorra lefektetett vallási törvények és a fatalizmus is gátolja a további fejlődést. A kereszténység nem fatalista, és nincsenek merev törvényei, úgyhogy ilyen gátjai nincsenek. A gátat a társadalom jelentette.

2013. jún. 8. 21:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/9 anonim ***** válasza:

#3


"Persze a vallásos világképpel nem öszeegyeztethető kutatási irányzatok egy ideig üldözve voltak, de most komolyan, mi változott volna, ha Giordano Brunot nem égetik el, és Galileit nem kényszerítik tanai visszavonására? Ezek ugyan világkép formáló, de csekély "haszonnal" bíró teoóriák voltak."


Semmi nem változott volna, csak lehet, hogy korábban nem lettek volna korlátozva az emberek. Nem mondom ki biztosan, hiszen ez csak tiszta spekuláció, de szerintem korábban is voltak olyan dolgok amikre rájöhettünk volna, de a vallási üldöztetések félelmet keltettek egyes emberekben. Értem ezalatt azt, hogy mondjuk, arra, hogy a Föld kering a Nap körül, nem pedig fordítva már mondjuk az 1100-as években rájött volna valaki, csak túlságosan félt attól, hogy máglyán elégetik, vagy egyéb ínycsiklandó középkori kínzóeszközökkel csonkítják meg, vagy roncsolják testét. Éppen ezért nem kezdett bele semmilyen kutatásba, vagy ha rájött bármire is nem írta le, nem mondta el senkinek, megtartotta magának.


A hozzászólásod többi részével egyetértek. Régen én is így véltem, hogy a vallás, és legfőképpen a kereszténység vetette vissza a tudományok fejlődését, de most már belátom, hogy a feudális rendszer is nagy szerepet vállalt ebben.


A kérdésre röviden válaszolva nem lehet tudni. Mint már említettem ez szín tiszta spekuláció. Semmi több... Az is lehet, hogy senkinek eszébe nem jutott volna bármiben is radikálisat alkotni, és még ma is lovakkal járnánk, meg a pestis pusztítaná európát. De az is elképzelhető, hogy már a 15. században megjelentek volna az első elektromos árammal működő tárgyak, autók, repülők, számítógépek, stb. Teljes bizonyossággal semmit nem mondhatunk. Ez a "mi lett volna, ha...?" területe, és itt meg már belefolyik a párhuzamos univerzumok elmélete, és egyéb finomságok, amibe nem megyek bele.

2013. jún. 26. 22:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/9 anonim ***** válasza:

Vidiripi


"Nem mondom ki biztosan, hiszen ez csak tiszta spekuláció, de szerintem korábban is voltak olyan dolgok amikre rájöhettünk volna, de a vallási üldöztetések félelmet keltettek egyes emberekben. Értem ezalatt azt, hogy mondjuk, arra, hogy a Föld kering a Nap körül, nem pedig fordítva már mondjuk az 1100-as években rájött volna valaki, csak túlságosan félt attól, hogy máglyán elégetik, vagy egyéb ínycsiklandó középkori kínzóeszközökkel csonkítják meg, vagy roncsolják testét. Éppen ezért nem kezdett bele semmilyen kutatásba, vagy ha rájött bármire is nem írta le, nem mondta el senkinek, megtartotta magának."


Tisztában vagyok vele hogy ez egy elképzelés a részedről.

Csak azzal szeretném kiegészíteni hogy ahol nem volt keresztény vallás ott nem fejlődtek a tudományok úgy mint ahol elterjed a kereszténység. S ez nem spekuláció hanem tény. Példaként említeném Ázsiát. Ott nem terjed el a kereszténység a tudományok mégsem úgy fejlődtek mint Európában.

2013. jún. 27. 00:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/9 anonim ***** válasza:

Ez igaz, csak ahhoz meg hozzá tartozik, hogy ott például a környezeti adottságok másak voltak. De még rengeteg oka lehet annak, hogy ott a kereszténység nélküliség ellenére nem fejlődött rendesen a tudomány.


És itt szeretném megemlíteni az ókori görögöket. Más ókori kultúrákkal összemérve a görögök sokkal többet tettek le az asztalra. A legtöbb tudós mindenhez értett és mai tudásunk legtöbbjéhez alapvető igazságokat fektettek le. Ha egy nem teljesen modern tudományágat választasz, biztos vagyok benne, hogy találsz egy görögöt, aki már kísérletezett vele, vagy minimum foglalkozott a kérdéssel. Az ókori rómaiakról, kínaiakról ezzel ellentétben igen silány a felhozatal. Akkor sem volt semmi, ami akadályozza őket (vallás terén), mégis a görögökben valami más volt (ezzel a kérdéssel foglalkozom mostanában bővebben, hogy mi is volt más bennük).


Úgyhogy rengeteg minden hozzájárulhatott ahhoz, hogy az ázsiaiak, ahol nem terjedt el a kereszténység nem fejlődött tovább a tudomány.


Éppen ezért írtam az utolsó bekezdést, hogy:

"A kérdésre röviden válaszolva nem lehet tudni. Mint már említettem ez szín tiszta spekuláció. Semmi több... Az is lehet, hogy senkinek eszébe nem jutott volna bármiben is radikálisat alkotni, és még ma is lovakkal járnánk, meg a pestis pusztítaná európát..." (-Kínában lehet hogy ennek egy változata fordult elő, ezért nem fejlődtek-) "...De az is elképzelhető, hogy már a 15. században megjelentek volna az első elektromos árammal működő tárgyak, autók, repülők, számítógépek, stb. Teljes bizonyossággal semmit nem mondhatunk. Ez a "mi lett volna, ha...?" területe, és itt meg már belefolyik a párhuzamos univerzumok elmélete, és egyéb finomságok, amibe nem megyek bele."


Tehát az hogy az ázsiaiak a kereszténységet elkerülve sem tudták továbbfejleszteni a tudományokat, ténynek valóban tény, de olyan tényezők befolyásolhatták őket (pl. az erős feudális rendszer a kínaiakat), amik miatt nem is tudtak fejleszteni.

2013. jún. 27. 01:20
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!