Miért nem látják be a Tudósok, hogy léteznek Földönkívüliek?

"a végtelen világegyetemben végtelen a valószínűsége annak, hogy ez máshol is megtörtént. (tehát biztos)"

1. A világegyetem NEM végtelen, bár határtalan. Határtalan, mert nincs "széle", ahonnan le lehetne esni, vagy "kizuhanni" belőle, ugyanakkor véges térfogatú.

2. Nem végtelen a valószínűsége az intelligens idegen civilizációk létrejöttének, és nem is nulla. A valószínűséget a Drake-formulával

[link]

lehet számítani, amely véges eredményt hoz. Sajnos igen széles határok között, mivel a formula egyes együtthatóit csak nagyon kis pontossággal tudjuk megbecsülni. De a formula alapján néhány nagyságrendes valószínűséggel számítható az idegen civilizációk előfordulási valószínűsége.

Sajnos tapasztalati értékkel még nem tudjuk alátámasztani a számítások helyességét.

Pedro

"de akkor ez mennyivel jobb, mint amit én gondoltam ki?"

Kizárólag csak annyival, hogy ez ad egy becslést. :-)

Ami persze lehet téves is, meg lehet pontatlan is, de mégis egy KEZELHETŐ dolog.

A tudomány nem tud mit kezdeni olyan dolgokkal, fogalmakkal, amik nem megmérhetőek, nem számszerűsíthetőek, nem lehet következtetéseket levonni belőlük.

Abból, amit te leírtál, nem lehet semmilyen kézzel fogható eredményre jutni. (Ezt most ne kritikának vedd, egyszerűen csak magyarázom, hogy hogyan működik egy ilyen dolog.)

A Drake-formula viszont ad egy becslést. Sajnos nagyon pontatlan becslést, de mégiscsak van egy olyan ÉRTÉK, amivől ki lehet indulni. Például meg tudjuk becsülni, hogy a formula szerint a mi galaxisunkban (például) 20 és 20000 közötti számú civilizációnak kell lennie. Tehát ha átlagos kockákra osztjuk a galaxist, akkor mondjuk 100 fényéven belül úgy kb. 1,5 civilizációnak kell lennie.

Lehet persze, hogy ez a becslés igencsak téves, de mégiscsak egy érték, amiből következtethetünk arra, hogy mekkora távolságon belül valószínűsíthetünk egy idegen civilizációt. Aztán majd ha találtunk is, akkor a már tapasztalati értékekkel vissza lehet korrigálni az eredeti formulát... Vagy ha nagyon nem találunk, az azt jelezheti, hogy ritkábban fordul elő értelmes élet, mint azt a formula alapján vártuk - ekkor is korrigálhatjuk az együtthatókat.

Meg persze akkor is, ha valamely együttható értékét egyéb fizikai felfedezésekből, következtetésekből tudjuk pontosítani. Így *egyéb* felfedezések hozzá tudnak járulni egy eddig pontatlan érték, ismeret, mint például a Drake-formula pontosításához.

Pedro

A Higgs-bozon már nem hipotézis:

[link]

Érdemes megnézni az előadást, nagyon jó!!!

Pedro

Az, hogy a te hipotézised nem logikus következtetés, hanem filozofálgatás a 'levegőbe'.

A Higgs-bozon megjóslásához komoly matematika kellett, tulajdonképpen egy logikus matematikai következménye volt az elméletnek. A kulcsszó mindig a matematika. Én úgy vettem észre, hogy az 'áltudósok' és az 'igazi tudósok' között az a különbség, hogy az igazi tudósok komoly matematikai tudás birtokában vannak és az alapján állítanak fel hipotéziseket, az 'áltudósok' komoly filozófiai tudás birtokában és az alapján.

"Egy biztos, ha végtelenszer próbálkozhatok, egyszer biztosan sikerül"

Ez nem így van. Ha egy elméletbeli rulettkeréken pörgetsz végtelenszer akkor minden próbálkozásnál 50% eséllyel piros, vagy fekete (most a 0-al ne számoljunk). Tehát minden próbálkozás előtt 50%, azaz a matematika simán megenged egy végtelen sorozatú fekete szériát, ezt semmi sem zárja ki, még ha a valószínűsége igen csak közelít a nullához, de semmikép sem nulla.

A másik hogy a világegyetem sem végtelen, jelenleg semmi alapja nincs a tudósoknak azt gondolni hogy pusztán a méretei alapján 100% hogy máshol is létrejött az intelligens élet. Még ha ez nagyon valószínű is, a tudomány nem jelent ki olyan dolgot amire nincs semmi bizonyítéka. A Földön kívüli életre pedig jelenleg 0 bizonyíték van.