A madarakat néhány kivétellel miért nem csapja meg az áram ha távvezetékre ülne?

Ha a madár egy vezetéken ül, egy vezetékhez ér hozzá. Kérdem én, hol a megfelelő feszülségkülönbség? Az egyszál vezeték, és mi között? Azon a rövid vezetékszakaszon viszont ami a madár két lába közé kerül, elenyésző a feszültségkülönbség. Az nem rázhatja meg. (Az most szinte mindegy mekkora áram folyik a vezetékben) Hol záródik az áramkör? Persze, ha az a hülye madár eléri a párhuzamosan futó másik vezetőt, vagy lerakja a másik lábát a fölre, nos... akkor csatt...

Egyetértek!

Ezt úgy kell elképzelni, mint amikor két ellenállás van párhuzamosan kötve. Az egyik a madár maga, másik pedig az a vezetékdarab, ami a madár lábainak érintkezési pontjai között van. A madár belső ellenállása a lábain keresztül nagyságrendileg MOhm (Millió Ohm), amíg a vezetéké mOhm (milliomod ohm) a viszony kb 10^12 nagyságrendű. Az élőlények halálát ugyan pár milliamper áram is előidézheti, de ilyen viszony mellett a vezetékben 10^9 nagyságrendű áramnak kellene folynia! A nagyfeszültségű vezetékekben pedig pont az áram csökkentése miatt transzformálják fel a feszültséget. (mert a hőveszteség az áramtól függ) Gyakorlatilag nem létezik olyan vezeték amire egy madár ráülve áramütést szenvedne. Meg kell említeni viszont a földre leszakadt, vezetéket! a szituáció hasonló, mégis rendkívül veszélyes a dolog. Ha egy vezeték a földre leszakad és érintkezik vele áram fog folyni a föld ellenállásától függően. A különbség az, hogy míg az eredeti felállásban az áamjárta vezeték(darab) ellenállása mohm nagyságrendű, itt bizony a földben folyik az áram, aminek az ellenállása lényegesen, nagyságrendekkel nagyobb! ez azt jelenti hogy pl. 50-70 cm távolságon is okozhat már olyan nagy feszültségkülönbséget, ami adott esetben az ott lépdelő állat, ember halálát okozhatja! Ez az un, lépésfeszültség. Ezért van az, hogy a leszakadt nagyfeszültségű vezetéket még akkor is TILOS megközelíteni, ha semmi látható jele nincs annak hogy ott áram folyna, avagy feszültség alatt volna a szerkezet, illetve vezeték.

A lényeget már elmondták előttem; még annyit tennék hozzá, hogy az áramütésveszély a kistestű madarakra nézve elenyésző, tehát kb. fácán méretű madárig nyugodtan rászállhat bármi a távvezetékekre, mert gyakorlatilag képtelenség, hogy egyszerre két vezetékhez hozzáérjen. Az áramütés általában a nagyobb madarakat éri, például gólyát, rétisast, gémet, túzokot, mert ezek elég nagyok ahhoz, hogy "összekössenek" két vezetéket. De általában ezek nem úgy szenvednek áramütést, hogy a vezetékekre telepszenek, hanem inkább nekirepülnek. A madárvédelmi szakemberek igyekeznek különféle műszaki megoldásokkal csökkenteni az áramütésveszélyt, mert évente nagyon sok nagytestű, védett madár pusztul el vagy szenved sérülést így.

Elvileg mikrohullámú vezeték egymaga is agyonvághatná. Ott akkora a frekvencia, hogy a madár két lába is jelentős feszültségkülönbségre "léphet rá".