Miért érdemes élni? Mi az élet igazi értelme?

# 8: Akkor mi a te álláspontod?

Elmondod minden válaszról, hogy nem kielégítő, de nem mondasz mást vagy többet, ami szerinted megfelelő.

Ha az ilyen tudás elég volna akkor 4-es érettségivel elmehetne mindenki NASA mérnöknek, aztán csak mindig elmondaná mindenről, hogy szar, de azt, hogy miért meg milyen alternatívát javasol, azt elfelejtené közölni.

#11:

Szerintem egyértelmű, mi nem elég neki, nem is kell magyaráznia.

Wadmalac, te gondolatolvasással is foglalkozol, nem csak grafológiával? :D

Vagy a "főállású BW-helyettes" címre pályázol? :P

@ 11:

Ha tudnék mást vagy többet, ami szerintem megfelelő, akkor leírtam volna. De jelenleg épp nem tudok. [Azt viszont tudom, hogy ha odaírtam volna, hogy én sem tudok jobbat, vagy bármit, ami másoknak nem tetszik, akkor is belém lehetne kötni. ;) ]

Vitatkozni nem szeretnék, de egy kis összefoglalás:

A kérdés: Miért érdemes élni, mi az élet igazi értelme?

A kulcsszavak: élet, halál, szeretet, szomorúság

[Le merném fogadni, hogy a válaszolók többsége a kulcsszavakat nem is szokta figyelni...]

--> A kérdező az élet talán legnagyobb kérdésére keres válasz(oka)t, feltételezhetően egy szomorú esemény (egy szerettének elvesztése) kapcsán. Vagy nem elégszik meg a sablonválaszokkal, amiket eddig hallott, ezért keres újakat.

Ezeket kapta:

1. Alapvetően nincs értelme.

2. Az ön- és fajfenntartás ösztöne, szex.

3. Amit ő maga választ / ad neki.

4. Megelégedettség; az élet élvezete.

5. Fejlődés.

Hát mindezek biztos megvigasztalták a jelenlegi vagy általános helyzetében...

Ha pedig valaki ezeknél többet, magasabbrendűt keres, akkor már készen is van a válasz, hogy túl intelligensek vagyunk elfogadni az "igazságot". Holott ki tudhatja biztosra, mi az igazság?...

BW:

A felsorolt 5 ponton felüli egyéb célok már szerintem (fúdeáltudományoslesz) indirekten az 5-ből származóak.

Mindezek már saját magunknak teremtett, kellemes és szükséges játékszerek, amelyek épp arra szolgálnak, hogy ne fogyjunk ki a célokból.

Ugyanolyan kreálmányunk, mint az etika. Kíváncsi vagyok, ha egyszer találkozunk idegenekkel, az etika szót le lehet-e majd fordítani számukra. Egy színtisztán logikus és praktikus gondolkodású faj eredményes működéséhez semmi szükség rá.

Star Trek: Vulcan lakói. :)

Isten ments, hogy depressziósan hangzzon, nem hiszem, hogy az agytevékenység, a hormonok, a fajfenntartási ösztönök ismerete leszoktatná az embert arról, hogy néha szerelmes legyen. :)

Innen több irányba is el lehetne indulni. Merthogy szerintem

1. akár az elsőből is lehetne származtatni az összes többit

ugyanakkor

2. az önfenntartás csak az egyénnek szükséges, legalábbis rövid távon

3. a fajfenntartás önmagában megint csak értelmetlen, ill. sokakból hiányzik ez az "ösztön"

4. a szex egyeseket nem érdekel (aszexualitás), másoknál állati szinten működik

5. az eredményes működés szintén értelmetlen az egyén szempontjából (mondjuk ez látszik is sajnos...)

Az utolsó mondatodat nem igazán értem, miért írtad, és hogyan gondoltad. Tudomásom szerint a szerelem hormonális működés eredménye, de kezelhető.

Ja, és mindenképp jeleznem kell, hogy nem vagyok szőke. :D

egyszerű: van egy életterved amit te magad terveztél kis segítséggel. Ha ezt felismered és elvégzed tisztességgel az az életed célja. (ha szenvedsz is érezni fogod a boldogságot ha a terv mentén dolgozol).

Ennél még komolyabb cél az Isteni tervért való munkálódás. Ehhez persze tudni kell a tervről és meg kell találnod hogyan veszel részt benne. Felismerhető ezen állapot a szinte folyamatos boldogságérzetről :)

Szép Napot!

T :)

BW:

Az utolsó mondatom csak azt jelezte, a véleményemből valakinek az következhetne, hogy engem az öngyilkosságtól csupán az ösztönös halálfélelem tart vissza. Hááát nem.

Van egy istenkirály bakancslistám és állati kevés pontja van kipipálva. Amíg mindet be nem pipálom, eszem ágában sincs feldobni a talpam. Utána sem, mert akkor nagyon sokáig fogom elégedetten nézegetni a pipákat. :D

Szerintem egyáltalán nem következik az. Úgyhogy vagy te vagy szőke, vagy én mehetek hajat festetni. :S

Bár mindig is untam a barnát, de eddig még csak mahagónival próbálkoztam komolyabban; de majd igyekszem megszokni a gondolatot, hogy szöszi leszek. :D

A bakancslistádhoz két megjegyzés, ha már a lényeget kihagytad a válaszodból:

1. Egy mondás szerint nem csak akkor csalódunk, ha nem érjük el a céljainkat, hanem akkor is, ha elérjük. Lehet benne valami...

[Sceptic, ha olvasod: Tudom, sokszor nem is a cél a fontos, hanem az oda vezető út. :) ]

2. Az elégedettségérzés jó esetben is pillanatnyi, és csak a múltra vonatkozik; a jelen és a jövő szempontjából semmit, de semmit nem használ.

Szóval ez is lehet értelmes dolog, amiért érdemes élni; de még mindig nyitott az eredeti kérdés, hogy mi az élet _igazi_ értelme...

BW:

Remélem hogy a halálos ágyamon megkapom a választ a kérdésre.

Addig megelégszem a részeredményekkel is. :D

Pff... Már megint irigyellek egy kicsit: elégedettség a bizonytalansággal + remény + optimizmus. Itt jönnének a kérdések, hogy

1. mi van, ha nem, mert ugyebár előfordulhat pl., hogy az ember csak spácírozik az utcán, és egyszercsak a fejére esik egy bálkón (by Kabos Gyula)

2. vagy mi van, ha akkor már késő, mert kiderül, hogy elrontottad az egészet, és akkor már nem lehet korrigálni...

3. plusz esetleg ennek hátrányos következményei vannak...

De inkább nem kérdezek, úgysem tudsz komolyan válaszolni, te egyszerűen nem az a típus vagy. :D