A Föld mért forog a tengelye körül? Ugyértem mi az az erő ami forgásba hozza mert azért elég nagy a tömege meg a térfogata is. és mi az az erő ami miatt a Nap körül is forog?

A kezdetek kezdetén is forgott mikor a gázokból kialakult...

Ha nem lenne pályán a nap körül akkor belezuhanna.

miért mi lenne az az erő ami megállítaná a forgását? és mi lenne az az erő ami leállítaná a nap körüli keringését?

van néhány erő azért ami szerepet játszik: pontosabban a nap és a föld között lévő gravitációs erő. emiatt az erő miatt nem megy el a nap mellett a föld, hanem a nap mindig húzza maga felé ezért körpályára áll (vagy ahhoz hasonlóra).

Meg egy picit befolyásolja a nap gravitációja azt is hogy a föld hogy forog. Ennek pontosan nem tudom az okait de sztem kb az hogy a föld nem annyira tökéletesen sűrű mindenhol.

Ez az árapály erő, és nem azért van, mert a Föld nem egyenletesen sűrű, hanem mert nem tökéletes merev test (vagyis kis mértékben deformálható), de ez inkább a Hold árapály hatása szempontjából lényeges.

És valóban, az árapály erő előbb utóbb mindig eléri azt, hogy a két égitest zárolt állapotba kerüljön (nem tudom a magyar szót rá, angolul "tidal lock"). Ennek az a vége, hogy úgy fognak keringeni egymás körül, hogy mindig ugyanazt az oldalukat mutatják egymás felé.

A Föld-Hold rendszerben a Holddal ez már megtörtént, de a Földdel is meg fog.

"...a két égitest zárolt állapotba kerüljön (nem tudom a magyar szót rá, angolul "tidal lock")..."

Kötött keringésnek hívja a szakirodalom.

Az árapály erőinek semmi köze a tengelykörüli forgás kialakulásához, és a Nap körüli keringés kialakulásához sem. Az árapályerők a tengelykörüli forgást lassítani igyekeznek, ennyi a kapcsolat a két dologhoz képest.

De a kérdés nem is erről szólt. Ezen mozgások kialakulása egy kicsit más témakör...

Arról van szó, hogy a naprendszer kialakulásakor azok az anyagok amikből a Nap a bolygók, meg a többi égitest is kialakult, egy kavargó, mozgó "gázfelhő" volt. Ez a kavargó mozgás az amit ma viszontlátunk a keringésekben és a tengelykörüli forgásokban. Maga a mozgás egy állapot, egy olyan állapot, ami leírja ezen anyagfelhő energiájának egy részét. Aztán, amikor elkezdődött a gravitáció hatására az összehúzódás, a gázfelhő adott mozgási energiája mintegy "átadódott" a kialakult égitestnek. Így a viszonylag nagy térrészben korábban meglévő anyag mozgási energiája öszpontosult egy jóval kisebb, mondjuk csillagnyi, vagy bolygónyi térfogatba, illetve összegződött az ezen térrészben meglévő anyagban. Amíg nagy kiterjedésű volt, addig a mozgás relatíve lassú volt, majd amikor kialakult a Nap vagy mondjuk a Föld, akkor a térfogat lecsökkenésének arányában a mozgás felgyorsult. Hasonló a jelenség ahhoz, amikor egy gyorskorcsolyázó elkezd forogni, majd a karjait összehúzva (kisebb térfogatba "sűrűsüdve") a forgó mozgása jelentősen felgyorsul.

Összességében mondjuk a Föld tengelykörüli forgásában viszontláthatjuk mindazon korábbi gázanyag anyag mozgását, amiből végülis kialakult maga a Föld. Aztán ahogy a korai bolygócsírák ütközgettek, vagy egymársa hatottak a gravitációjukkal, ez a mozgás valamennyire változott, illetve a jelenlegire módosult.

Összefoglalva: Nincs olyan erő, ami forgásba keringésbe hozta a Földet a többi bolygót, hanem annak az anyagnak a kavargó forgó, örvénylő eleve meglévő mozgásának a tehetetlenségéből adódó, még meglévő perdülete, lendülete az, amit ma is megtapasztalhatunk, mint a bolygók keringése, illetve tengelykörüli forgása.