Miért így alakult az ember? A többiek egy csomó hasznos tulajdonsággal, mi meg bőven lemaradva.

Az egész egy egyensúlyi skálán mozgott mindig is. Minél inkább szükség van egyes tulajdonságokra, azok annál inkább megmaradnak, éleződnek. Amire azonban kevésbé, az kikopik.

Így tehát lehet, hogy régi őseinknek pl. még sokkal jobb szaglásuk volt, mint nekünk ma, és mondjuk a sötétben is jobban láttak, de ezek a tulajdonságok folyamatosan jelentőségüket vesztették. Egyre kevésbé szükséges például a szaglás, ha hang és látás alapján is jól felismerjük egymást, a leendő táplálékunkat, és a fenyegető veszélyeket is. Ugyanígy, a tűz és a világítás rohamos terjedése miatt egyre kevésbé lett lényeges az éjjelláttás is. Amit nem használunk, az elsikkad, főleg, ha a szelekcióban sem kap szerepet.

Gondolj csak bele; ha neked ugyanolyan jó szaglásod lenne, mint egy kutyának, mire mennél vele, mi hasznod lenne belőle? Ha városban élsz, akkor valószínűleg sokkal inkább átok lenne, mint áldás. De még ha vidéken, akkor se csak virágillat jutna belé, hanem pl. a trágya illatának minden árnyalatát teljes dicsőségében élvezhetnéd. :) Jó lenne? Előrébb lennél vele?

Az ember egyetlen hasznos tulajdonságával képes az összes többit pótolni, ez bőven elég előny, ami ellensúlyozza a többi hátrányt.

A hidegtűrésünk azért ilyen rossz, mert Afrikában alakultunk ki, a forró égövben, ott leginkább a melegg ellen kellett védkezni nem a hideg ellen.