Az IQ meghatározása mennyire tudományos dolog? Sok IQ-tesztet kell kitölteni, hogy pontos képet kapjunk, vagy elég 1 is?

Tulajdonképpen nem egyszerű dolog még meghatározni sem, hogy mi is az az IQ.

Sajnos a közhasznú (interneten fellelhető) tesztek általában bóvlik - ennek pedig az az oka, hogy egy valóban jó tesztet elkészíteni standardizálni (azaz megfelelően nagyszámú mintán ellenőrizni, finomítani) igen sok munkát igénylő, lassú, és ezért költséges dolog. Emiatt a jó IQ tesztek általában fizetősek, az ingyenesek meg nem jók... Tisztelet a kevés kivételnek.

Magyarországon például a Mensa HungarIQa az egyik olyan szervezet, amely rendelkezik standardizált teszttel. NEM a próbateszt, ami a honlapjukon található, hanem amit a hivatalos tesztírásokon használnak. A próbateszt csak tájékoztató, egyáltalán nem pontos.

Lépj be te is, szeretettel várunk.

[link]

Pedro

Pedro!

Tudtommal a próbatesztet is standardizálták -- ha nem is nagyon alaposan, de amennyire az idő engedte --, éppen ezért adott az már akkor, elsőre is elfogadható eredményt (amikor a tévében, Az ország tesztjén megoldották), és azóta is elég jól megfelel az elvárásoknak az online teszt statisztikája.

Üdv:

BM

#2: Az intelligencia nehezen körülhatárolható dolog, ebben igazad van. Viszont vannak azért alapvető ismérvei. Ezeket szem előtt tartva lehet tesztet készíteni, amelynek megoldásához olyan képességek kellenek, amelyek azt eredményezik, hogy akit intelligensebbnek tartanak egy adott területen, azok több helyes választ érnek el.

Aztán ezeket a teszteket ha elég sok emberrel töltetik ki, akkor szépen lehet hozni egy statisztikát, hogy milyen eredmények születtek. Általában ez valamiféle normál eloszlású görbét fog kirajzolni. Az átlagos az a 100-as érték. Ehhez képest meg lehet határozni a tesz szórását, illetve ehhez képest ugye értelmezhetőek lesznek a numerikus értékek. Egy 15-ös szórást adó eloszlás esetén pontosan lehet tudni, hogy egy 132-es IQ pontot elért ember a teszten jobban teljesített, mint az emberek 98%-a.

Tehát erre alapozva lehet azt állítani, hogy az adott teszt mér valamit, és hogy az hogyan viszonyul az átlaghoz.

Az intelligenciának hét típusát tartják számon:

- logikai-matematikai intelligencia

- nyelvi

- mozgási

- vizuális-térbeli

- zenei

- interperszonális

- metakognitív

Ezekre megvannak a megfelelő tesztek. Ha belegondolsz, akkor nem is nagyon nehéz feladat ilyen teszt összeállítása, legalábbis nem kell kimagaslóan magas IQ-val rendelkezni ahhoz, hogy egy tesztet összeállíts. (Aztán az eredmények úgyis hozni fogják a megfelelő statisztikát, ami eldönti, hogy a teszt milyen tartományban mennyire mér pontosan.) A mensás teszt pl. úgy épül fel, hogy mutat egyfajta logikát, és azt viszi egyre bonyolultabb szintre. Meglátod az adott logikát egy feladatban? Akkor mutatok egy másik feladatot, amiben duplán, két különböző tulajdonságra kell alkalmazni. Aztán mutatok egy másikat, ahol vannak „lényegtelen” tulajdonságok. Meglátod, hogy mi az ami rendszer az adott képben és mi az, ami rendszertelen? Aztán mutat egy másik logikát, kombinálja ezeket, stb… Ezzel garantált, hogy aki több helyes választ ad, az több pontot ér el, és ez arányban van a logikai problémamegoldó képességével.

Azt is látni kell, hogy miért hányados ez a hányados. A gyerekeknél van értelme erről beszélni. Meg lehet vizsgálni, hogy egy gyerek milyen mentális képességekkel rendelkezik. Ebből ugye kijön, hogy egy átlag öt éves gyerek ilyen és ilyen szinten van. Ha egy hat éves gyerek egy átlagos öt éves gyerek mentális teljesítményét hozza, akkor annak az IQ-ja: 5/6 = 0,8333 = 83,333 %. Röviden az IQ-ja 83. Ha egy öt éves gyerek egy átlagos öt éves gyereknek megfelelő szinten teljesít, akkor az IQ-ja 5/5 = 100(%). Ha egy négy éves gyerek egy átlagos öt éves gyerek szintjén teljesít, akkor az IQ-ja: 5/4 = 125(%).

Persze felnőtt korban ugye az nem jó, ha egy 40 éves ember egy átlagos 80 éves mentális képességeivel rendelkezik, ekkor nem lesz 200-as az IQ-ja. Itt már eloszlásokról, a sokasághoz viszonyítva lehet csak az IQ-t megállapítani.

Tehát az intelligencia igenis mérhető, megvannak a módszerek rá. Még akkor is, ha valamilyen okból nem fogadod el ezeknek a hitelességét, vagy nem értesz annyira a témához, hogy mindezt belásd, átlásd.

* * * * *

Az egyik problémás kérdés, hogy mihez is mérjük az adott ember intelligenciáját. Mert ha egy 80 éves ember az átlag 80 évesekhez képest jóval jobb eredményt ér el egy adott teszten, attól még lehet, hogy egy átlag 20 évesnél rosszabbul teljesít. A 80 évesekhez képest az IQ-ja lehet, hogy 120, de úgy általában az emberekhez képest meg csak 90. Hasonlóan ahhoz, hogy ha egy 90 éves ember még tud futni, az a korához képest óriási teljesítmény, míg úgy általában az emberekhez képest – nem foglalkozva azok korával – meg ugye nem egy nagy teljesítmény, hiszen futni majd mindenki tud.

Az IQ-t általában a korhoz képest nézik. Tehát a fenti 80 éves embernek 120-ra jön ki az IQ-ja. De ehhez meg ugye az kell, hogy minden korosztályból kellően sokan töltsék ki a tesztet, hogy hitelesíteni lehessen.

A netes, házilag fabrikált IQ tesztek ugye pont ezen a hitelesítési folyamaton nem mennek át. Arra esetleg alkalmasak, hogy két ember IQ-ját összehasonlítsa, de pontos értéket az átlaghoz képest nem fog tudni adni.

Pont ezért a mensás IQ tesztet nagyon védik. Mivel rengeteg munka egy tesztet hitelesíteni, megfelelő mérési tartományra kidolgozni, ezért óriási értéket képvisel. Ha most valaki feltöltené a netre, akkor holnapra mindenki menne a Mensához IQ tesztet írni, és mindjárt papírja lenne róla, hogy az ő IQ-ja 155 felett van. Lehetne új tesztet kidolgozni, hitelesíteni… Pont ezért a mensás tesztet nem lehet elvinni, nem mondják meg, hogy hány feladatnál adtál rossz választ, pláne nem azt, hogy pontosan melyeknél, illetve hogy mi lett volna a helyes és miért.

#BM

Az Ország Tesztje egy (viszonylag) kis mintán standardizált teszt volt, de valóban, tényleg hiteles teszt volt, azaz közelítőleg valós eredményt mutatott.

A JELENLEG a Mensa HungarIQa honlapján fentlévő teszt viszont nem azonos ezzel, és nem is hitelesített teszt.

#2xSü

Szépen összefoglaltad, köszönöm szépen - én ehhez lusta voltam... :-D

Pedro

Nem túl lényeges, csak a standardizáltságot alátámasztandó jelzem, FYI:

De igen, az első országtesztjéből készült a webes próbateszt.

Üdv:

BM

"-ből készült"...

És van is so különbség.

Azaz nem azonos.

Pedro

#8: Igen is, meg nem is. Van mindenkinek egy potenciális IQ szintje, ami adottság. Csakhogy nem biztos, hogy a tényleges IQ-ja egy tesztben lemérve a potenciális szintet hozza. Kis hasonlat, ami azért kicsit sántít is, de talán érthető lesz: Olyan ez mint a futás. Mindenkinek van egy potenciális adottsága, hogy mondjuk mennyi idő alatt futja le mondjuk az 1 km-et. A városban élő, autóval járó ember nem hozza ezt a potenciális értéket. Edzéssel igen jól fejleszthető a szintideje, míg el nem éri a saját maximumát. Onnan viszont nincs fejlődés, vagy óriási erőfeszítések árán alig-alig növekszik a szintideje. A másik ember meg simán lekörözi, mert pl. hosszabb a lába, erősebb a tüdeje, stb…

Az IQ-val is valahogy így van. Bár a mai oktatási rendszerben nagyon sok gyereknek kb. a potenciálishoz közeli szinten van az IQ-ja, köszönhetően pl. a matekoktatásnak, stb…

Ha mondjuk szereted a rejtvényeket, és foglalkozol is velük – pl. sudoku vagy hasonló dolgokra gondolok, de akár a keresztrejtvény is megteszi –, ha szeretsz logikai játékokkal játszani – a sakktól kezdve a pókeren át a barkochbáig –, akkor ezzel lehet trenírozni az intelligenciádat. De egy bizonyos szint elérése után nem lehet fejleszteni. A futáshoz képest sokkal könnyebb elérni ezt a potenciális szintet, viszont sokkal nehezebb ezt a határt tovább feszegetni.

Legalábbis én így tudom. De nem vagyok ebben a kérdésben szakember.