Az igaz, hogyha túllépjük a fénysebességet, utazunk az időben, és hogy?

Fénysebesség közelében fellépnek a relativisztikus hatások. Téridő-torzulás. A fénysebességet azért hívjuk így, mert a fény volt az első részecske, amit felfedeztünk, hogy ezzel halad. Manapság nem mindenki biztos, hogy a fény fénysebességgel halad, mert ez igazából a 0 tömegű részecskék sebessége. Fénysebességnél gyorsabban (sőt, fénysebességgel sem) nem tudunk haladni, de ha beírnád az egyenlet(ek)be, kijönne valami furcsaság az tuti. Akár időutazás is. Ez viszont csak elmélet.

Negatív tömegű testekkel lehet meg tudnánk csinálni, most ezen gondolkodni kéne.

07-31 12:50 vagyok.

A tömeg ekvivalens az energiával. A fénysebességre való gyorsításhoz végtelen nagy energia kell, ezért lesz végtelen nagy tömege fénysebességnél egy véges (>0) tömegű tárgynak.

Elméletileg a fény sebességét csak 0 tömegű részecske érheti el, bármilyen kicsi tömegű tárgy fénysebességre történő gyorsítása végtelen energiát igényel.

Ellenben, a jelenlegi hajtóművek csak földi energiahordozókat használnak üzemanyagként. De mi lenne akkor, ha egy antigravitációs hajtóművet készítenénk, vagy csak egyszerűen a világűrből gyűjtenénk be üzemagyagot.

Ha így el tudnánk érni egy állandó mondjuk 2G-s gyorsulást, figyelembe véve, hogy a világűrben nincsen közegellenállás, csak egy meghatározott irányba kéne állítanunk a tolóerőt és várnunk kellene mondjuk 2 hónapot. Két hónap multán már át kellene lépnünk többszörösen a fénysebességet!

De ha ez a relatívítás elméletéből adódóan nem lehetséges, akkor mi történne, ha elérkeznénk a fény sebesség közelébe, a tolóerőnk folyamatosan gyorsít, mi akadályozhatná meg egy esetleges ütközésen kívül a további gyorsulásunkat?