Mi az, hogy tudomány és meddig fejlődik?
Az ókori görögök magyon megelőzték a korukat. Szinte mindenben kiválót alkottak. Világképük alapja azonban a tűz, víz, föld, levegő keveredéséből állt.
Ma a periodusos rendszer és a fizika persze jobb, de nem kétséges, hogy 2000 év múlva mosolyogni fognak rajta az akkor élők és azt mondják: Ó, de primitív és a holdra is eljutottak. Nahát?
Vagyis a világ olyan, amilyen. Az ember gyárt rendszereket, hogy megmagyarázza, fejlődési fokától függően.
Sose lesz vége?
Nagyon jó a kérdés. Szerintem a tudomány a világunk - és annak szabályainak az ismerete.
Ami még nincs felfedezve, feltalálva, arról ugyebár nem tudunk, ergo soha nem mondhatjuk el magunkról, hogy már mindent tudunk és ismerünk, mivel nincs egy lista, amin csak úgy kipipálgatnánk ezeket. Elképzelhető, hogy egyszer megáll majd a tudomány fejlődésben, de az biztos, hogy nem azért fog ez bekövetkezni, mert már ne lenne hová fejlődnie, hanem már nem lesz már lehetőség a fejlődésére. Ne lenne elég nyersanyag, a tudomány fejlődéséhez?? Addigra már nem is lesz szükség rá! A járműveket a levegő fogja hajtani, hacsak nem váltja fel őket a teleport, Az erőművek megszűnnek létezni, a Föld tömegvonzásából nyerjük majd az energiát, az épületeket nem falak fogják alkotni, hanem tapintható hologramok.
A görögöket írtam és ők már feltalálták az összes gépelemet, azóta sincs új, csak a fogaskerék például nem fából, hanem ötvözött acélból van.
De talán a világ határtalanságát kérdeztem. Mert nagyságában és kicsinységében is egyre messzebb, illetve mélyebbre látunk. De ha még távolabbra megyünk, elképzelhető e szerinted, hogy az összes mai tudásunk túl lesz lépve, hiszen a görögök tűz,víz elmélete ma is igaz lehet, csak ma már sokkal részletesebben és bonyolultabban látjuk a világot. Nem értelmetlen, mert végül is alapkő, amire épül az új, de gyakorlatilag egy magasabb rendszer szemszögéből nézve mégis minden túlhaladott, ahogy mi most az ókorra tekintünk.
Na,sikerült túlbonyolítani.
Az a kérdésem, hogy lehet e olyan fejlődés, ami a mai ismereteinket ugyanúgy túllépi, mint a miénk az ókori görögökét.
Mi van ezzel a tűz, vízzel? Nem pedzem.
Annyit tudok, hogy Newton még igazat írt, de az általános relativitás elméletében nem mindig és mindenhol igaz, csak itt a földön és annak egy speciális esete.
Az igaz, hogy a görögök okosak voltak, még az atom fogalmát is ők találták ki, pedig még elektronmikroszkópjuk sem volt.
Bár szerintük az atom oszthatatlan...
Nyilván sok mindent kitaláltak a görögök, de én azért nem bírom őket annyira. Azzal meg egyátalán nem értek egyet, hogy megelőzték a korukat... ennek nincs értelme. Az ókori görög tudomány pont annyira volt fejlett, mint az ókori görög tudomány... ki előzött meg kit? :D
A további fejlődéssel kapcsolatban meglehetősen szkeptikus vagyok: mint minden fejlődés a világon, a tudományos fejlődés is telítési jellegű: amíg keveset tudunk, kevés befektetéssel sok mindent fel lehet fedezni. Ahogy bővül a tudás, az új ismeretek megszerzése egyre több és több forrást igényel. El fog jönni egy pont, amikor már nem fogja megérni: pl. az első ciklotront Oliver Lawrence kb 25 dolcsiból összedobta, és elfér egy ember tenyerében, most nézd meg az LHC-t.... szerinted a következő generációs gyorsítók mennyibe fognak kerülni? A kozmikus sugárzásban vannak olyan részecskék, amik az LHC energiáját milliószorosan felülmúlják... lenne hova fejlődni, de kérdéses, hogy megéri-e, illetve, mikor lesz, ha lesz egyátalán elég pénz a megépítéséhez. De ez minden kutatásra igaz.
Most egy plató teteje felé közeledünk, és egyelőre csak remélni lehet, hogy lesz valami áttörés. A fejlődést az is nehezíti, hogy a szakemberek képzése is egyre hosszabb ideig tart, egyre specifikusabb, ami megnehezíti az interdiszciplináris kutatásokban elérni azokat az áttörő erejű felfedezéseket, amik igényelnék távoli tudományterületekben lévő nagy jártasságot. Vannak olyan aspektusok, amiket kollaborációk nem tudnak megoldani, mert egy elmének kell szintetizálni távoli ismereteket. Ez leginkább a molekulárisbiológia által felhalmozott eszméletlen mennyiségű adatának fiziológiai, sejtbiológiai szintézisénél jelent problémát. Ugyan van egy teljesen új tudomány: a rendszerbiológia születőben, amiről mindeki érzi, hogy ennek kell lennie az új iránynak, de azért a szakemberek szkeptikusak. (mint mindig :-)
"Annyit tudok, hogy Newton még igazat írt, de az általános relativitás elméletében nem mindig és mindenhol igaz"
Erre dobhatnál egy elegáns bizonyítást, cserébe beajánlak Nobel díjra. :D
"Az igaz, hogy a görögök okosak voltak, még az atom fogalmát is ők találták ki, pedig még elektronmikroszkópjuk sem volt."
Amikor a modern tudomány "újra" megalkotta az atom fogalmát, senki nem gondolta, hogy azok valódi dolgok. Egészen addig, amíg Albert Einstein kb. 26 évesen BEBIZONYÍTOTTA létezésüket 19o5-ben. Akkor még kellet várni kb 2o évet az elektronmikroszkópig, mivel továbbra sem látni az atomokat. Atomokat atomierő és alagútmikroszkóppal lehet "látni", amit viszont csak 1981-ben fejlesztettek ki. A görögöknek a filozófiai csűrés-csavaráson kívül az égvilágon semmi bizonyítékuk nem volt az atomok létezésére.
"A görögöket írtam és ők már feltalálták az összes gépelemet, azóta sincs új"
Milyen csapágyakat csináltak a görögök? Tényleg, komolyan érdekel.
"Nem értelmetlen, mert végül is alapkő, amire épül az új, de gyakorlatilag egy magasabb rendszer szemszögéből nézve mégis minden túlhaladott, ahogy mi most az ókorra tekintünk."
Ezzel nemértek egyet. Mi abban az értelemben túlhaladtuk az ókort, hogy akkor nem volt _tudományos_módszer_. Amit tudtak, azt nem tudományosan érték el, és bizony elggé megnehezítették a tudomány fejlődését a bevésődött görög filozófiai struktúrák. Ami ezután jön, vélhetőleg nem leváltása lesz a mai tudománynak, hanem kiegészítése. Nem hinném, hogy dolgokról alapvetően mást gondolnánk 1oo év múlva, mint most. Vannak olyan területek, ahol erre van lehetőség, pl pszichológia, aminek tudománya igencsak kialakulóban van, de pl a fizika teljesen megalapozott, és habár nyilván várhatunk pontosításokat, de alapvető változások itt is csak az olyan határterületeken várható, mint pl húrelmélet, szuperszimmetria, de ezek ismeretében nem fogunk kacagani a relativitás elméleten, vagy a Newton mechanikáján, vagy a kvantummechanikán, mert bármit is tudunk meg a húrokról, a GPS áramköreinél kvantummechanikát számolunk, a fellövésnél Newton mechanikáját alkalmazzuk, az adatok kiértékelésénel pedig figyelembe kell venni az általános és speciális relativitási elveket.
A tudomány az ember és környezetének megismerése. Nem határtalan képzelete a környezetéről, azt fikciónak hívják. Hanem az összefüggések megértése, működésük ellentmondásmentes magyarázata, az egyes gondolatmenetek egymásra épülése.
A környezet végtelen sokféleségének megismeréséhez végtelen idő kell, különben azt kellene hinnünk, hogy egyetlen pillanat alatt az ember végtelen sok dolgot képes megismerni. A tapasztalat ennek ellentmond, ezért nem is hisszük. Tehát marad az a változat, hogy mindig akadni fog valami, amit valaki felfedez, mint addig nem ismert dolgot.
Ennek egyetlen dolog mondhat ellent. Ha akad egy olyan őrült, aki észrevétlen valami olyant tehet, amely megszünteti az emberiséget. Akkor az emberiség tudományának fejlődése befejeződik. De lehet, hogy valahol van egy másik emberiség...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!