Megrázhat minket így az áram?

Tizedik:

Jó neked, hogy te mindenhez olyan nagyon értesz. Nagyon irigyellek, amiért ilyen okos vagy. Nem is tudom, miért szoktak mégis olyan balesetek történni, hogy a szakember fűtésszerelő "szakszerű" munkája miatt emberek megfulladnak a lakásukban a kéményből visszatorlódó égésterméktől, rosszul földelt elektromos cuccok agyoncsapnak embereket, menet közben kinyílnak légzsákok, emberek bennégnek a lakásban a "szakszerűen" megépített szellőzőcsatornán visszajutó füsttől - hadd ne folytassam.

Teljesen jogos a kérdezú aggodalma, ő sem tudhat mindent. Pont azért van ez az oldal, hogy itt megkérdezhesse, amit nem tud. Nem azért, hogy kioktasd.

#11

Azok a balesetek, amiket felsorolsz, tipikusan a fogyasztó hibájából következnek be. Aki spórol a normális szakemberen, és magát mesternek kiadó (de az egyedüli szempont az hogy a legolcsóbb legyen) ellenőrizetlen emberekkel dolgoztat a legolcsóbb anyagból. Spórol a légbeömlőkön, mert minek az, spórol a szén-monoxid jelzőkön, spórol a karbantartáson. Rohadtul nem a valódi szakemberek hibája, hogy ilyenek előfordulnak. A zárlatos vasaló is a spórolás miatt van, mert azokat nem mérnökök tervezik, hanem a kis kínai munkás próbál valamit koppintani arról, amit tényleg mérnök tervezett, a legolcsóbb anyagból, és lehetőleg 1perc alatt össze kell rakni egyet. Ezek általában bevizsgálatlanul kerülnek a kínai piacra, és miért veszi meg az ember? Mert OLCSÓ.

Csakhogy az ipari hűtőket valódi mérnökök tervezik, és valódi anyagból rakják őket össze. (Menet közben rendszeresen kinyíló légzsákról még nem hallottam, egyedi esetek meg a silány alkatrész miatt is lehetnek, ami nem a mérnök hibája...)

Az a baj, hogy a kérdezőhöz hasonló „nem fizika zsenik” azok, akik egy részről megveszik a kínai gagyi vasalót, más részről rettegnek egy kis kondenzvíztől vagy felmosólétől a hűtő alatt. Mindebből az üzenet annyi, hogy az emberi idiótaság és tudatlanság a legártalmasabb dolog, és sokan rettegnek fölöslegesen a veszélytelentől, míg a saját otthonukban valószínűleg tudatlanul használják a tényleg veszélyeset. Egyébként valós dolog: egy ismerősöm mindig kihúzz a hosszabbítót (amibe nincs bedugva semmi), nehogy „belemenjen az áram”. Ő se vol fizika zseni.

És nem az a lényeg, hogy mindent tudjunk (ez az „ő sem tudhat mindent” micsoda szánalmas szöveg már), hanem hogy ésszel éljünk, használjuk azt a kis szürke zselét a fejünkben.

Tizenhármas:

Értelek. Akkor tehát a fogyasztó hibája, ha a panelházban a nyilván szakszerű tervezők úgy oldották meg a légelszívást, hogy ha valahol tűz van, akkor az elszívón keresztül a füst és akár a tűz is továbbterjedhet más lakásokra.

Az is nyilván a fogyasztó hibája, amiért a megbízott szakembert nem veti alá alapos szakmai tesztnek, igaz? Te biztos úgy hívsz ki gáz- vagy villanyszerelőt, hogy előtte bekéred tőle a szakmai bizonyítványait és a referenciáit.

"egyedi esetek meg a silány alkatrész miatt is lehetnek, ami nem a mérnök hibája"

A megsérült vevőt kvára nem érdekli, hogy a mérnök vagy a gyártó hibázott, ha beragad a gázpedál vagy ok nélkül kinyílik a légzsák (beragadó gázpedál miatt nemrég volt visszahívás valamelyik gyárnál). Na meg más termékeknél is nem ritkán vannak visszahívások nem is tudom, miért. Az sem érdekli, ki hibázott, ha fertőzött vagy romlott, lejárt/átírt szavatosságú élelmiszert vesz a szupermarketben

Tisztázzuk: A vevőnek nem kell szakembernek lennie, semmihez nem kell értenie. A szakmai és kereskedelmi szervezetek, kamarák, minőségvizsgáló intézetek, állami felügyeletek stb. felelőssége, hogy ne kerülhessenek a piacra hibás áruk és ne dolgozhassanak kontárok.

És nem érdekel, hányan pontoznak le, akkor is az a véleményem, hogy ez az oldal nem azért van, hogy másokat kioktass, hanem azért, hogy meg lehessen kérdezni valamit, amit nem tudunk. De azért örülök, hogy itt kihasználod az alkalmat és leszólsz másokat. Ettől biztos jobban érzed magad. Jó szórakozást kívánok neked.

Azért mindkettőtöknek van igaza. Valóban léteznek gyártási, kivitelezési hibák is. A panelházakat nehéz összehasonlítani mondjuk egy mai gyártású hűtőgéppel, hiszen az előbbi jó szocista módszerrel készült, a mai hűtőknek meg nagyon sok előírást, szabványt kell betartaniuk.

Az is kétségtelen, hogy a kétségtelenül létező tervezési, gyártási hibák mellett a balesetek jelentős részét a hibás üzemeltetés, a szakszerűtlen beavatkozások okozzák.

Kedves Kérdező!

Egy kis tananyagot hadd adjak át neked, hogy hogyan is működik az elektromos hálózat. Nem lesz nehéz, de talán a megnyugtatásodat fogja szolgálni.

A feszültség mindig két pont között értelmezhető. Az erőművekben előállított 230V-os feszültség azt jelenti, hogy a konnektor két vezetéke között 230V effektív feszültség van.

Ahhoz, hogy valakit megrázzon az áram, ahhoz az szükséges, hogy a teste két pontja között egyrészt feszültség legyen, azaz zárja az áramkört, másrészt az, hogy kellően alacsony legyen az ellenállása ahhoz, hogy a feszültség megfelelő mennyiségű áramot áramoltasson át rajta. (Pl. ugye a konnektor két lyukát összeköti a levegő, de olyan nagy az ellenállása, hogy nem képes ekkora feszültség áramot áramoltatni rajta, így nem képes záródni az áramkör.)

Régen még talán a Szovjetúnióban – meg talán máshol is – voltak olyan hálózatok, ahol szépen előállították a feszültséget a hálózat két vezetéke között és kész. Mivel az egész független volt a földtől, így bármelyik vezetéket fogtad meg, az önmagában nem rázott meg, hiszen nem volt min keresztül záródnia az áramkörnek. Ez ugyan jól hangzik, de ha két egymáshoz közel található berendezés sérült meg úgy, hogy az egyik borítása összeköttetésbe került az A vezetékkel, a másik borírása a B vezetékkel, akkor mi történt? Semmi. Hiszen nem záródott az áramkör sehol, nem keletkezett rövidzárlat. De amint megfogta valaki a két berendezést egyszerre, záródott az áramkör, ráadásul sokszor a két kéz között, így az áram erősen a szíven keresztül ment át. Az ilyen hibák nem derültek ki, viszont gyakrabban okoztak halálos áramütést.

Pont ezért ma azt csinálják, hogy az erőműből kijövő két vezetékből az egyiket folyamatosan (néhány oszloponként) összekötik a földdel. Ezért hívják az egyik vezetéket fázisnak (hogy miért ez a neve, arra hadd ne térjek ki), a másikat meg nullának. Azért nulla, mert közötte és a föld között – ideális esetben – 0V feszültség esik.

Ha megfogod a nullát, akkor az nem ráz meg. Viszont ha megfogod csak a fázist, akkor a földön keresztül zárva az áramkört megráz az áram.

Ezenfelül a konektorban van még egy vezeték. (Az a két kis fém pöcök fent és lent.) Ez a földelés. Ez össze van kötve a földdel, de a földön kívül nincs összeköttetésben a hálózattal. A berendezések fém borítását összekötik ezzel.

Mi történik, ha mondjuk egy fém borítású hűtőben az egyik vezeték megsérül és hozzáért a fém borításhoz? Ha a nulla az, akkor kb. semmi. Nem záródik az áramkör, és mivel össze van kötve a földdel, így nem is tud megrázni, hiszen ha megfogod, akkor 0V feszültség esik rajtad. Ha a fázis az, akkor záródni fog az áramkör a földelésen keresztül. Ebben az esetben hatalmas mennyiségű áram fog átfolyni a rendszeren és a biztosíték, kismegszakító le fog oldani, abban a pillanatban, hogy a fázis hozzáért a borításhoz. Tehát ha így fogod meg, akkor azért nem történik semmi, mert ilyen esetben a boltban éppen áramszünet van és próbálják kitalálni, hogy miért nincs áram.

De tegyük fel, hogy a hűtőgép alja úgy lyukas, hogy a fázis nem ér a borításhoz, hanem belelóg a vízbe. Ilyen esetben a földön keresztül záródik az áramkör, ami teljesen azonos azzal, mintha a földelésen keresztül záródna az áram. A helyzet ugyanaz. Áramszünet.

Ebből az következik, hogy normális esetben a berendezés fém borítása nem lehet huzamosabb ideig – 1 mp-en túl – fázis potenciálon.

Hogy rázhatná meg a gyereked az áram? Ha csak sétál a hűtő mellett, akkor maximum a két lába között folyhatna áram. De mivel ez egy jó vezetőképességű vízzel van éppen összekötve, ezért nem eshet rajta feszültség. A föld vagy a víz biztosítja, hogy azonos feszültség legyen a bal és jobb lába között. Ilyen módon nem rázhatja meg az áram.

A másik eset, ha hozzáér a fázishoz és a testén keresztül a földbe folyik el az áram. Ez sem lehetséges, hacsak nem mászik be a gyereked a hűtőbe, nem bontja meg a földelt borítást és nem nyúl a fázishoz.

Ez az egyik. A másik az, hogy a hűtőnél a vezetékeket megpróbálják elég magasra helyezni, hogy a magasabb vízszint ne zárja az áramkört. Ennek nem is az a célja, hogy ne rázzon meg, hanem hogy ne legyen a berendezés zárlatos, ne csapja le a biztosítékot, illetve a rövidzár okozta hatalmas áramerősség által keltett hő ne okozzon tűzveszélyes helyzetet. De ugyanígy van a mosógéppel is. Ott sem aggódsz gondolom, hogy megráz az áram, pedig víz jön ki belőle, víz van benne, sőt ha kicsit öregebb a mosógép, vagy félrecsúszik a kiömlő cső, akkor víz állhat alatta is. Ezeket eleve úgy tervezik, hogy 300%-os biztonsággal működjenek ilyen esetben is. Maga az elektromos hálózat megoldása még az esetleges tervezési hibák ellenére is meg fog védeni. Ha a földön keresztül zárni tudod az áramkört, akkor az záródni fog nélküled is, lecsapva a biztosítékot.

Vannak persze olyan esetek, mikor nem lehet egy berendezést megfelelő módon biztonságossá tenni. Kimondottan ilyen a hajszárító. Itt ugye a hajszárítóban van egy fűtőszál, ami azáltal ad hőt, hogy átfolyik rajta az áram. Itt nem lehet a fűtőszálat szigetelni, hiszen leolvadna róla. Nem lehet zárt, földelt fémburkolatba sem tenni, hiszen akkor meg nem tudna átáramolni rajta a levegő. A hajszárítónál is megtesznek mindent, van rácsos szerkezetű fémborítás rajta, illetve műanyag borítás is pluszban, ami megakadályozza, hogy bele tudj nyúlni, vagy belekerüljön valami vezető tárgy. De nem lehet víztűrő megoldást készíteni.

Pont ezért valóban veszélyesebb mondjuk a fürdőkádban, vagy vízben állva hajat szárítani. Itt is ha esetleg rajtad keresztül záródna az áramkör, akkor az rövid ideig tart. Valószínű nem szenvednél halálos áramütést, de annyi pont elég, hogy az izmaid megfeszüljenek, majd ahogy elernyednek úgy ess el, hogy az izmaidban nincs tartás. Márpedig ilyen esetben egy esés sokkal durvább lehet. Akár a földről állva eldőlve csonttöréseket szenvedhetsz, beverheted a fejed, sőt elveszítheted rövid ideig az eszméleted, ami fürdőkádban akár fulladást is okozhat.

Bár sokkal veszélyesebb a hajszárítóra nézve az, ha belepottyan a vízbe. Az azonnali zárlatot okoz. Ilyen esetben is érhet minimálisan annyi áramütés, ami ugyan nem okoz gondot, de az egyéb következményei miatt balesetveszélyes lehet. Vagy pl. okozhat olyan gondot, hogy a zárlat során a vezeték annyira felforrósodik, hogy tüzet okoz.

Ezek is nagyon ritkán előforduló dolgok. Az embereket sokkal jobban riogatják az árammal, mint amennyire azt a statisztika diktálná. Normális felhasználás mellett még az emberi ostobaság, hozzá nem értés mellett is ritkák a komoly balesetek, de inkább félj te is jobban az áramtól, minthogy túl merész legyél. Egy villanyszerelő persze más tészta, neki meg 1000%-ra biztosra kell mennie, de ő pl. szétszedett kapcsolóval, konnektorral dolgozik, szétszedett berendezéssel.

A filmek is rátesznek egy lapáttal a dologra. Pl. ilyen filmjelenetek, hogy a fürdőkádban szunyókáló ember esetén úgy ölik meg, hogy beledobják a hajszárítót a fürdőkádba. A víz elméletileg Faraday-kalitkaként (Lásd: http://www.youtube.com/watch?v=bZwlD-Z0zmE vagy http://www.youtube.com/watch?v=fakfEt_hYCo (Pedig itt nem 230V van, hanem százezred nagyságrendű.)) üzemelne ilyen esetben, tehát az áram a könnyebb úton halad, azaz a vízfelületen. A testen keresztül gyakorlatilag nem folyhatna áram. Másrészt azonnal lecsapná a biztosítékot. Persze a filmekben azt látni, hogy szegény áldozat ott tekergőzik a fürdőkádban másodpercekig, meg szép villámokat, elektromos íveket is rajzolnak az egészre. Félelmetesen néz ki, csak a valósághoz kb. semmi köze.