Ezt a feltevést mivel magyarázzátok? Hol van itt a hiba?

A hiba ott van, hogy a példában szereplő tőkét, azaz a százast a prosti pont ugyanabba a szállodába viszi vissza. Ez azt jelenti, hogy a szálloda hirtelen úgy megszaladt, hogy az eddig tervezett nyereség kétszeresét hozza be, ebből a nyereségből tudja visszaadni az orosznak a lóvét. Ha a prosti nem megy vele szállodába (nyilván eddig is lakott valahol), akkor a korábbi adósságait ugyan rendezte, de most az orosznak tartozik száz euróval, mert nincs miből visszaadnia a pénzt.

A gazdasági válság első oka éppen ez a feltételezés, nevezetesen, hogy aki az USÁ-ban hitelt vesz föl, az a pénzt ott gyártott termékekbe fekteti, így a felvett hitel a gazdaságot pörgeti, azaz Sophie elmegy a panzióba. Ez addig megy is, amíg így tesz. Viszont ha a hitelt felvevő mondjuk inkább kínai termékekre költi a pénzt, vagy esetleg egy thaiföldi nyaralásra, akkor borul az egész rendszer. (Ha Sophie nem panzióba megy, hanem mondjuk Bai Ling kíai éttermében eszik egy menüt, esetleg elmegy a Balatonhoz, megint borul az egész rendszer.)

Az egész hitelezésen alapuló gazdaság erre a téves feltevésre épült, nevezetesen, hogy Sophie panzióba megy, holott már van neki lakása.

Van egy ennél találóbb példa:

Ha valakinek problémája lenne a jelenlegi pénzügyi válság megértésével, a következő sorok segíthetnek:

1. Valamikor régen, egy indiai kis faluban egy ember bejelentette a falusiaknak, hogy majmokat vásárol fel, darabját 10$-ért.

2. A falusiak tudták, hogy a környéken sok a majom, elmentek hát az erdőbe összefogdosni őket.

3. Az emberünk majmok ezreit vásárolta fel, mindegyikért kifizette a beígért 10$-t. Ahogy a majmok fogyni kezdtek az erdőben, a falusiak abbahagyták az összefogdosásukat. Erre az ember bejelentette, hogy 20$-t ad egy majomért. A falusiak fellelkesültek, és újra elmentek majmokat fogni.

4. A majmok csakhamar még jobban megfogyatkoztak, a falusiak hazatértek. Az ember 25$-ra emelte az átvételi árat, de már így is nagyon nehéz volt majmot fogni.

5. Erre a férfi közölte, hogy 50$-t ad egy majomért, de sürgősen el kell utaznia egy kis időre, addig egy helyettese fogja őt képviselni, aki a nevében átveszi a majmokat.

6. Amikor elutazott, a helyettese azt mondta a falusiaknak: "Nézzétek ezt a sok majmot a ketrecekben, amit a főnököm vett tőletek. Eladom nektek darabját 35$-ért, és amikor az emberünk visszatér, eladhatjátok neki 50 $-ért."

7. A falusiak összeszedték minden megtakarított pénzüket, és megvették az összes majmot.

8. Ezután a falusiak soha többet nem látták sem az embert, sem a képviselőjét, csak a rengeteg majom mászkált megint a környéken, úgy, mint azelőtt.

Isten hozott a Wall Street-en...

Nincs benne hiba... A százas mindaddig "virtuális" pénz volt, amiből mindenkinek volt minusza, de plussza is, hiszen mindenki tartozott valakinek, és mindenkinek tartozott valaki, tehát az összeg eddig is nulla volt, csak nem volt a rendszerben "valódi" pénz, amivel úgymond lejátszhatták volna a dolgot.

És valóban a gazdasági válság is hasonló, csak itt a kamatok, a bankrendszerek kesze-kuszasága miatt egy a fentinél jóval bonyolultabb rendszer, ahol színtén csak "virtuális" pénzre alapoz mindenki... egyszer csak összeomlott...

Nincs kevesebb termény, nincs háború ami vinné a pénzt... nincs semmi, és mégis mindenkinek kevesebb a pénze, mert már kevesebbet ér... ezt is nehéz felfogni, hogy ennyire a "fejekben" és nem létező dolgokban dől el az, hogy mi most mit kapunk a pénzünkért a boltokban... dehát ez van... :)

Nincs hiba a történetben. Az orosz turista a bankrendszer szerepét szemlélteti a történetben, igaz, 0% kamattal. A példa jól mutatja, hogy bizonyos körülmények között ha több pénz forog a gazdaságban (nagyobb a "likviditás"), akkor magasabb gazdasági aktivitás érhető el.

A történet semmit sem szemléltet a világgazdasági válsággal kapcsolatban, az ugyanis nem likviditási válság, hanem strukturális eredetű válság, mely (tünetként) likviditási problémaként is megjelenik.

Ez egy jó példa a körbetartozásra.

Alapvetően mindenikek volt 100 kintlevősége és 100 kötelezettsége, csak mindig mással szemben.

Az összes szereplő egyenleg 0 volt már az indulás pillanatában. Tulajdonképpen könyveléstechnikailag

is a helyére kerültek a dolgok, és a tartozik-követel

oldalak önmagukban is kinullázódtak.

Egyébként aranyos történet.