Most akkor hogy is van ez?

Igen volt ősrobbanás minthogy mi is a majomtól származunk

vagy mégsem?

Keresd a választ!

Matematikában megvan a végtelen fogalma de hogy van a gyakorlatban!

Kössél föl egy kötélre egy követ/persze a kötél legyen végtelen hosszú/

és kezd el pörgetni, és meg is kaptad a végtelen sebességet!

Na a mai nap ennyi fogalmunk van az univerzumról!

Az világegyetem végtelensége nem olyan egyszerű kérdés, ugyanis mi csak egy behatárolt részét vagyunk képesek érzékelni, azaz nem látjuk mi van ezen kívül.

Elméletileg ha az ősrobbanás hozta létre a teret/időt, és az univerzum tágul akkor képzelj el egy egysejtűt a Csendes Óceán közepén (ezek lennénk mi), aki az óceán határait próbálja kutatni, ráadásul ez az óceán közel fénysebességgel tágul. Gyakorlatilag végtelennek mondható.

"Na a mai nap ennyi fogalmunk van az univerzumról!"

Neked esetleg.... beszélj a magad nevében.

tényleg nincsenek bebizonyított tények, de vannak hipotézisek...

pl.: fehér lyuk: azaz a fekete lyuk másik oldala ahonnan kijön az anyag, lehet hogy mi egy ilyenből számrazunk, de még nem bizonyított a fehér lyuk létezése

Vagy a húrelmélet. erről sok jó videó van, de most suliba kell mennem :-) majd linkelek

Az Univerzum – pusztán spekulatív módon elképzelt – végtelensége ugyanúgy elképzelhetetlen, mint a végessége, hiszen ha véges, akkor jön a kérdés, hogy akkor mi van a vége mögött. Egyébként ez a végtelenség kérdés inkább filozófiai jellegű. Ma sok esetben, mikor tudományos értelemben az Univerzumról beszélünk, akkor az általunk megismerhető Univerzumról beszélünk, ami viszont nem végtelen. A határán túl is lehetnek akár komplett ősrobbanások is, de erről nem tudunk információt szerezni.

A tudományos eredményekből azonban tudjuk, hogy az Univerzum tágul. Egyszerűen meg lehet mérni a galaxisok távolságát hozzánk képest. Azt látjuk, hogy minden távolodik tőlünk és minél messzebb van, annál gyorsabban. Innen jön a nagy bumm elmélete. Ha az Univerzum tágul, akkor időben visszafelé haladva értelemszerűen minél régebbre megyünk vissza, annál közelebb voltak egymáshoz ill. hozzánk. Ha kellő időtartamot megyünk vissza, az egész egy pontba kerül. Persze ez önmagában egy hipotézis, de számos olyan eredmény van, ami megerősíti ezt a hipotézist. Ehhez viszont azért elég jól kell ismerni mondjuk a kvantummechanikát.

Tehát a világegyetem tágulása és a nagy bumm kikövetkeztethető akár anélkül is, hogy látnánk az u

Univerzum szélét. Meg lehet állapítani, hogy mióta tágul az egész (~13,7 milliárd éve). Ha tudjuk, hogy semmi nem lépheti át a fény sebességét, akkor meg is tudjuk mondani, hogy mekkora az Univerzum maximális mérete (13,7 milliárd fényév sugarú gömb). Ez így szép és jó, csakhogy a Hubble távcsővel kb. ilyen messzire látunk minden irányban és nem az ürességet látjuk. Magyarán ha látunk 12 milliárd fényévre valamit, akkor annak minimum 12 milliárd év kellett, hogy odaérjen, és ugyanennyi idő, mire a fény visszaért hozzánk. Ez viszont azt jelentené, hogy a gyerek idősebb az apjánál. Ezt próbálja áthidalni a felfúvódás elmélete, miszerint az Univerzum a keletkezése után nem sokkal igen-igen gyorsan, a fénysebességnél gyorsabban tágult.

Egyelőre nincs jobb magyarázat, de az látható, hogy ez az elmélet igencsak sok furcsaságot tartalmaz, mondhatni kicsit toldozott-foltozott elmélet, de jelenleg nincs jobb. Bizonyára a világegyetem keletkezésének elmélete is idővel változni fog. Jelenleg viszont nincs ennél jobb elméletünk.

Azt azért hozzá kell tenni, hogy még ezen elméletből is rengeteg olyan következtetés adódik, ami megfelel a mai ismereteinknek, így nem lehet az egészet csak úgy áthúzni. Az új elméletnek legalább annyi jelenséget meg kell tudnia magyarázni, mint az ősrobbanás elméletének. (Pl. kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás, tágulás, a kémiai elemek gyakorisága)

"Ha tudjuk, hogy semmi nem lépheti át a fény sebességét, akkor meg is tudjuk mondani, hogy mekkora az Univerzum maximális mérete (13,7 milliárd fényév sugarú gömb). Ez így szép és jó, csakhogy a Hubble távcsővel kb. ilyen messzire látunk minden irányban és nem az ürességet látjuk. Magyarán ha látunk 12 milliárd fényévre valamit, akkor annak minimum 12 milliárd év kellett, hogy odaérjen, és ugyanennyi idő, mire a fény visszaért hozzánk. Ez viszont azt jelentené, hogy a gyerek idősebb az apjánál. "

Van olyan elképzelés, miszerint a fizikai állandók mint pl a fény sebessége sem akkora volt az univerzum keletkezésénél mint most tapasztaljuk. Az eddigi legtávolabb felfedezett galaxis 13.2 milliárd fényévre van, azaz elméletileg az ősrobbanás után 200-300 millió évvel keletkezett.

Vannak tudósok akik a vöröseltolódásra is más magyarázatot adnak, szerintük nem távolodnak egymástól, csak a fény a hosszú út során veszít az energiájából, ezért látjuk a vörös hullámhosszú fényt úgy ahogy. Ez a "fáradt fény teória."

Szóval találgatások vannak, de akik szerint vannak bizonyítékok, és lepontozták az első válaszom azoktól várom a bizonyított tényeket az ősrobbanással kapcsolatban, belinkelt forrásokkal.

#9 - Digo:

Én személy szerint nem pontoztalak le, bár van egy kis túlzás az első válaszodban. Van egy olyan íze, hogy „halvány lila gőzük sincs”. Ehhez képest azért vannak hipotézisek, melyek közül jó néhány ad magyarázatot egy sor fizikai jelenségre. De bizonyos tudás valóban nincs. Bár ez elmondható bármilyen fizikai eredményre. A tudomány modelleket tud gyártani és bízik abban, hogy a modell és a valóság kellően hasonlít egymáshoz. Ha egy modell az esetek 99,99999%-ban működik, magyarázatul szolgál a megfigyelésekre, akkor azért elég jó esély van arra, hogy közelít a valósághoz. Az ősrobbanás valóban csak hipotézis.

Mint ahogy hipotézisek azok az elméletek, amelyeket te is leírtál. Ha több modell verseng, akkor ugye Occam borotvája alapján azt kell elfogadni, ami kevesebb tényezőből épül fel. Ez az egyik elv, a másik, hogy azt az elméletet kell elfogadni, amelyiknek nagyobb az előrejelző képessége. Persze látni kell, hogy ezek az elvek teljesen függetlenek attól, hogy valami igaz-e vagy sem.

A felfúvódás elmélete pont azért nem szép, mert egy új feltételezést hoz be a modellbe. Viszont a fáradt fény is, az időben változó fizikai állandók (fénysebesség) is. Viszont ez utóbbi kettő nem ad magyarázatot pl. a háttérsugárzásra, míg a nagy bumm elmélete igen. A nagy bumm elmélete megint csak összhangban van az elemek gyakoriságával, tehát ezen a téren is működik a modell. Az alternatív modellek általában nem adnak olyan dolgokra magyarázatot, amelyekre a nagy bumm nem ad. Vagy ha igen, akkor sokkal több nyitott kérdést, ellentmondást tartalmaznak, mint a nagy bumm. Ezért fogadjuk el ezt a ma ismert legjobb hipotézisnek, ami azért nem kevés ténnyel is alá van ugye támasztva.