Hogyan lehetne a legkönnyebben megjegyezni, hogy milyen feladatoknál használok koszinusz, illezve szinusz tételt?

Akkor se jó, ha jó. Mégpedig azért, mert az életről téves elképzeléseid vannak. Amit bemagolsz, arra egy feleletnél kaphatsz kettest, ha ügyes vagy akkor is, ha egyébként egyes dukálna. Ám egyszer kikerülsz az életbe, ott mások a szabályok. És neked ilyen szemlélettel nem osztanak lapot.

A koszinusz tételnek egyáltalán nem az a szerepe, hogy mindenféle háromszögekről számolgass. Annak az, hogy az összeadásnál kicsit bonyolultabb dolgot megérts, hasznosíts. Ez teszi lehetővé a bonyolultabbak megértését, míg eljutsz odáig, hogy eredményes munkával jelentős jövedelmed legyen. Ez nem kötelező, mint az iskola, az életben semmi sem kötelező. Ott mindössze az van, ha értesz valamihez, jól élsz, ha nem értesz semmihez, akkor nyomorogsz. Életed végéig, és nyomorgással ez sokkal rövidebb.

A szinusz fogalma, egy derékszögű háromszögben az ismert befogó és átfogó hányadosa a szemközti szögre vonatkozik, a koszinusz pedig a befogó és az átfogó által közre zárt szögre. Ha ezt általánosítjuk, bármely háromszög megfelelően bontható derékszögű háromszögekre, így a háromszög ismert két adatából a háromszög bármilyen adata kiszámítható.

Szoktak ilyen rigmusokat tanítani, és bizonyos tekintetben jó mankónak, de ezek maximum az alapfeladatok esetére használható.

A koszinusztétel egyébként akkor is használható, hogyha a nem közbezárt szög van megadva, sőt, jobb is, ha azt használjuk akkor, mint a szinusztételt.

Egyszerűen annyi a dolgod, hogy behelyettesítesz mindkét tételbe, és megnézed, hogy az így kapott egyenletek közül melyiket tudod megoldani, ez ennyire egyszerű.