Mi akadályozta meg az ókori görögöket?

"Mi történt az ókori görögök és 1780 között, ami utat nyitott a gépesítés felé?"

Hát először is jöttek a rómaiak, akik mind építészetben, mind egyéb mérnöki munkákban túlléptek a görögökön.

Aztán jött egy átmeneti visszaesés, majd a középkor építészetben és mezőgazdaságban lehagyta a rómaiakat is. A mezőgazdaság fejlődése nagyon fontos volt, mert így többszörösére tudott növekedni Európa lakossága. A középkor gépesített is: rengeteg vízimalom és szélmalom épült.

Aztán az újkorban megjelent a gőzgép is. 1780? Akkor Anglia már tele volt gőzgépekkel, hiszen az első praktikus gőzgépek 1700 körül indultak be.

"Hiszen az ipari forradalom után ugrásszerű volt a technológia fejlődése."

Nagyon téves elképzelés, hogy az "ipari forradalom"-ig nem vagy alig volt fejlődés, utána meg hirtelen meredek fejlődés indult. Valójában "ipari forradalom" nevű esemény nem volt, az egy legalább 100 éves folyamat volt, aminek pedig megvoltak az előfeltételei, amik több száz év alatt alakultak ki. Az európai gazdaság a két súlyos válságidőszakot leszámítva (fekete halál és nagy éhínség a 14. században) folyamatosan fejlődött a "sötét kor"-tól az "ipari forradalom"-ig, tehát a 9. századtól a 18.-ig (és máig).

"A tudományos ismeretek hiánya nem lehet gond, hiszen Héron még egy kezdetleges gőzgépet is készített, de nem használta fel. Hogyhogy?"

A tudományos ismeretek Héron korától Watt koráig folyamatosan gyarapodtak. Héron azonban JÁTÉKOT készített, nem gépet. Egészen konkrétan látványosságnak szánta, amit templomokban lehet kiállítani. A Héron-labda semmiféle praktikus erőkifejtésre nem képes. A praktikus gőzgépek teljesen más elven működnek, semmi közük a Héron-labdához (a gőzturbináknak van egy kevés közük, de egész minimális).

Mivel a középkorban vízimalmok, szélmalmok és lovakkal forgatott gépek álltak rendelkezésre, csak olyan gépnek lett volna értelme, ami ezeknél hatékonyabb. Amíg a gőzgép nem tudta ezt teljesíteni, addig csak játékszer maradt.

Ráadásul nem volt igazi igény sem a gőzgépre. A gőzgépre való igény úgy merült fel, hogy a bányák egyre mélyebbek lettek. A bányákból a beszivárgó vizet ki kell szivattyúzni. Erre már a középkorban is megvoltak a gépek, de macerás volt a használatuk, mert lovak hajtották őket. Egy idő után felmerült az igény egy jobb megoldásra. És ekkor fejlesztették ki a Savery-féle gőzgépet, ami ezt teljesítette, de nagyon sok hibája volt.

Aztán a Savery-gépet 1710 után felváltotta a Newcomen-féle, azt meg a század végén a Watt-féle.

"James Watt miért látta meg a jövőt abban, amiben Héron nem?"

Héron nem volt buta, tudta, hogy a gépe nem jó semmire. Watt pedig a Newcomen-gőzgépen akart javítani, nagyon konkrét céllal. És addig javítgatta (éveken át) a Newcomen-gépet, hogy fokozatosan eljutott egy teljesen más gondolkodásmódig, és megvalósította a Watt-féle gőzgépet, ami már annyival hatékonyabb volt a Newcomen-gőzgépnél, hogy akár hajót vagy mozdonyt is lehetett vele hajtani.

Mindehhez még hozzáteszem, hogy még ha egy görögnek, rómainak vagy középkorinak eszébe is jutott volna mindaz, ami Wattnak (ami irreális, de tegyük fel), akkor se mentek volna semmire, mert nem volt rá igény, és nem volt olyan színvonalon a fémmegmunkálás, hogy meg tudták volna építeni.

Nagyon sok tévedés hangzott el. A két legfontosabb:

1.) Hérón már bőven a római érában volt, jóval, másfél évszázaddal Görögország római leigázása után.

2.) A rabszolga munkája szükségszerűen felületes és hanyag, bányagépekre az ókorban is szükség lett volna. A válasz kulturális jellegű, ugyanis a görögök a technológiát művészetnek tartották, a tudást nem eszközként, hanem célként kezelték