A nyelvújítások során "alkotott", mára már nem használatos, magyar szavak?

- gőzpöfögészeti tovalöködönc (gőzmozdony)

- nyaktekerészeti mellfekvenc (nyakkendő)

- foltos nyakorján (zsiráf)

- fiahordó górugrány (kenguru)

- rovátkolt barom (rovar)

- popont (:)

- gyújtófácska (gyufa)

- ő és őné (bevezetve ezzel a nemeket E/3.személyben)

- hosszáta (vonal)

- napirmány (napilap)

- szemintet (kacsintás)

- véglakás (temető, sír)

- képzelmész (költő)

- életfekvés (sors)

- hangbetűzet (kotta)

- körülnyesett esméret (pontos tudás)

- nőtövény (palánta)

- táncadalom (bál)

- dalabáj zenér (fülemüle) (pityer - sic)

- lovanc (huszár)

Ha már a kémiai elemek nevénél tartunk, akkor:

Köneny vagy gyulany (hidrogén), lavany (lítium), bórany (bór), éleny vagy savító (oxigén), folyany (fluor), szikeny (nátrium), kesereny (magnézium), timany (alumínium), kovany (szilícium), vilany (foszfor), halvany (klór), hamany (kálium), mészeny (kalcium), kemeny (titán), fösteny (króm), kékleny (kobalt), alany vagy álany (nikkel), mireny (arzén), reteny (szelén), bűzeny (bróm), iblany vagy ibolyó (jód), kadany (kadmium), sulyany (bárium), kéneső (higany), dárdany (antimon), keneny (bizmut), ónany (ón), ólmany (ólom), seleny (volfrám), ólany (molibdén), itélany (palládium), éreny (platina), neheny (irídium), szagany (ozmium), seleny (volfrám), irany (tellúr), pikeny (ittrium).

A szlovákban egyes elemeknek a neve:

kyslík (kiszlík) = savító

vodík (vogyík) = vízeny (hidro-gén)

dusík (duszík) = folytany (ami megfojt)

sodík (szodík) = szódany (a mosószóda után)

horčík (horcsík) = kesereny

vápnik (vápnyik) = mészeny

draslík (draszlík) = a hamuzsír szlovák neve után, a magyarban ez a “hamany” volt

hliník (hlinyík) = agyagany vagy agyagító (az agyag kifejezés alapján, mert az agyag egyik összetevője az alumínium)

kremík = kovany

Itt ezek esetében megmaradtak a hagyományos megnevezések mind a mai napig.

[link]

A végén van egy táblázat arról, hogy az idővel hogyan változott a hidrogén, a nitrogén és az oxigén megnevezése, meg egy másik, ahol a kémiai elemek elnevezése szerepel a XIX század közepén.

„A „folytany“ a nitrogén volt, mert az oxigénhiányos levegő megfojt“

Helyesen: A „fojtany“ a nitrogén volt, mert az oxigénhiányos levegő megfojt

tiprattyú (járda)

bék (béke)

kebel, mint szinusz és pótkebel, mint koszinusz

égész (csillagász)

Sok tényezőn múlt, hogy melyik marad meg, és melyik nem.