Honnan tudják ezeket a tudósok?

Oly alapon, mint ahogy te sem hiszel el mindent, amit az interneten olvasol. Ugyanis a régen élt emberek igen sok tekintetben eltértek a maitól (például nem voltak annyira ikolázottak, néhány, tényszerű leíráshoz szükséges dologban járatlan. Erre példa a most zajlott kormány melletti szimpátiatüntetés. Függetlenek alapján 100, a BM szerint 400 ezres volt a tömeg. Az igazságot nem tudni annak ellenére, hogy alig néhány napja történt. Ezen kívül azt sem lehet biztosan tudni, hogy a történet jegyzője ott volt-e a helyszínen és saját bőrén tapasztalta, vagy mondákból hallotta.

Sok történelmi eseményről csak irodalmi elbeszélésekből tudunk (ilyen például Trója ostroma). Ez pedig bőven ad okot a bizalmatlanságra, hisz a szerzők sokszor élnek a szépítés eszközével az olvasói élmény növelése céljából. Erre példa Dugovics Titusz hőstette Nándorfehérvár ostrománál. Ha olvasod a "100 dolog amit biztosan tudsz a történelemről - és rosszul" c. könyvet (nem ez a pontos címe), akkor világosan leírja a történész szakember, hogy erről is csak egy irodalmi mű alapján lett említve, és végigkutatja a monda eredetét egészen a kezdetekig amiből kitűnik, hogy nem történhetett meg. Ajánlom olvasásra.

A történelmi elbeszéléseknek még egy gátja létezik - a józan ész. Teszem azt, egy több milliós sereget nagyon nehéz etetni és megfelelő utánpótlást biztosítani, főleg olyan időszakban, mikor gyakorlatilag nem is létezett a katonai logisztika intézménye.

Ilyenek miatt van az úgynevezett forráskritika. Meg az a mondás hogy egy forrás nem forrás. Meg kell nézni hogy mikor írták, mit lehet tudni az írójáról, más tőle származó források milyen megbízhatóak stb.

Aztán a forrás adatait meg kell vizsgálni logikai szempontból, illetve a más részterületek adatainak fényében. Esetünkben azt hogy az adott korszakról mit tud mondani a régészet, egy részt Hellászban, másrészt Perzsiában. Vannak-e nyomai annak hogy annyi ember élt itt amennyi le van írva, a hatalmas számú halottnak van-e nyoma, van-e nyoma egy ilyen mértékű sereg vonulásának...

A logikai rész pedig az hogy elég utána számolni hogy mire lett volna elég egy milliós perzsa sereg. Mondjuk arra hogy be se férjen Attikába, vagy hogy egy feltételezett a Boszporuszon átívelő hajóhíd esetén élő csatárláncot alkossanak Athén és Perszepolisz közt. (Bár utóbbiban annyira nem vagyok biztos, de az amcsi történészek állítják)

Például a török seregeket kísérő (természetesen török) történetírók szerették hozzávenni a létszámhoz a sereget kísérő nőket, kereskedőket, koldusokat, és még azt is felfelé kerekíteni.

A régiek meg amúgy is sokszor inkább szimbolikusan írtak számokról, az általános matematikai képzés és ezzel az egzakt számfogalom nem volt jellemző. Azt nagyon jól be lehet lőni, hogy egy krónikás úgy ír egy ostromról, hoyg X király uralkodásának 4. évében, amiről meg tudjuk hogy mikor volt. De ha azt írja, hogy seregek milliói, na azt úgy kell érteni hogy sok.

A tudományban a dolgokat össze szokták vetni egymással, és csak azt fogadják el, amit senki nem tud cáfolni. Persze ha később valaki képes megcáfolni, vagy megerősíteni valamit, akkor az lesz az új elmélet. Ezt a tevékenységet elemzésnek hívják.

Például a szimpátiatüntetés létszámának vizsgálatánál figyelembe kell venni, hogy az állítónak mi az érdeke. A létszám becsléséhez be kell gyűjteni a felvételeket, meghatározni a tömeg által elfoglalt területek nagyságát, megállapítani az átlagos sűrűséget, ebből ki lehet számítani hány ember volt jelen. Vannak matematikai módszerek, amelyekkel a hibák nagyságát is becsülni lehet.

Mindezek alapján annyit biztosan lehet mondani, hogy a 100 ezer egy egészen jó becslés, és a hibája legfeljebb 50%, a 400 ezer egyszerűen fizikai képtelenség (de jól hangzik).

A perzsákat illetően a korfát, férfiak-nők arányát, hadviselési és egyéb szokásokat figyelembe véve becsülhető egy szám. Ezt össze lehet vetni a népsűrűséggel, más korabeli népességekkel. Az eredmény az lesz, hogy valószínűleg kínai zsoldosokkal vonultak fel (csak vicceltem, de ez is jól hangzik).