Honnan tudják a tudósok hogy nemlétezik 2 egyforma hópihe?

"Fain. Há me tuggyák. Kettőt megnéztek, oszt mondká, no. :)"

Hát igen én is ezt hiszem, de a kérdés jó, és kedves kérdező, figyelmedbe ajánlom, hogy ha egy tudós úgy kezdi a mondanivalóját, hogy feltételezzük... vagy hogy ebből meg abból a jelenségből következtetünk arra, hogy.... na ez már egy hülyeség, bizonyíték nélküli halandzsa! :)

Ez nem tudomanyos allitas. Ilyet a tudosok nem mondanak... illetve, ha egy tudos ilyet mond, az nem a tudomany, hanem az o sajat velemenye.

A tudomanyos allitas ilyen: "A viz kristalyosodasarol szerzett ismereteink alapjan annak valoszinusege, hogy ket teljesen egyforma hopehely letrejojjon elkepzelhetetlenul kicsi".

Hogy miert: Amikor a hopehely novekszik, akkor szepen egymas utan kapcsolodnak a vizmolekulak a kialakulo szerkezethez. Amikor egy-ket molekula van meg csak a kristalyban, akkor a lehetseges kapcsolodasok szama nem tul nagy. Ellenben, amikor a hopehely merete mar szabad szemmel is latszik, akkor elkepzelheto, hogy egy adott vizmolekula mar tobb milliard hely kozul "valaszthat", tahat veletlenszeruen fog egyik, vagy masik helyre odatapadni. Annak valoszinusege, hogy minden molekla pont ugy rendezodjon emiatt elkepzelhetetlen.

Olyan ez, mint amikor van egy doboz legod, mondjuk 100000000000 darabbal (ami meg mindig sokkal kevesebb, mint egy hopehelyben levo vizmolekulak szama). Szoval fogod a legokat, es VELETLENSZERUEN elkezded osszerakni, mennyi az eselye, hogy ketszer kirakod ugyan azt az alakzatot?