Einstein hogyan találta ki az elméleteit?

Először nem ismerték el, később is csak kevesen értették. Évekkel később igazolták kísérletileg, ez hozta meg neki az elismertséget.

[link]

Pedro

"külön megért volna egy Nobel-díjat, mivel azokat addig senki sem kutatta, nem is nagyon volt kivel megvitatni.

"

Elég furcsa a logikád.. :) Ezért ér meg egy Nobel-díjat?

Egyébként a konferenciáknál többet számítanak a publikációk, ez se stimmel.

A mai napig nem tudják teljes mértékig alátámasztani, sem cáfolni az elméleteit, de az utóbbi kb 10 évben egyre inkább megdőlni látszik a relativitás elmélete.

[link]

"A mai napig nem tudják teljes mértékig alátámasztani,"

Annyira nem tudták, hogy az alapján fejlesztették ki a GPS rendszereket.

"egyre inkább megdőlni látszik a relativitás elmélete."

És ha megdől, akkor a gravitációs lencsék sem fognak tovább működni? Kár lenne...

Kérem tisztelettel, amit leírtál az egy oltári nagy hülyeség. (Nem bántani akarlak, csak ténymegállapítás.)

A relativitáselméletről többször, többféleképpen bizonyították már, hogy igaz. Természetesen vannak korlátai, és vannak olyan jelenségek, melynek leírására nem alkalmas. De ez nem azt jelenti, hogy "megdől", meg hogy téves az elmélet.

Pontosan úgy, mint ahogy a Newton-féle gravitációs elmélet SEM dőlt meg soha, csak feltérképeztük a korlátait, és pontosítottuk az érvényességét.

A relativitáselméletről is nagyon jól tudjuk, hogy vannak korlátai - de ettől még nem dől meg az elmélet.

Mellesleg a cikkben is közölt kísérletnél maguk a kísérletet végzők is felhívták rá a figyelmet, hogy a számított mérési hiba nagyobb, mint amennyivel "túllépték" a fénysebességet. Ez azt jelenti, hogy egyszerű pontatlanságból is fakadhat ez az eredmény. Úgyhogy még magát a mérést is TÖBBSZÖR, és nem utolsó sorban ELLENŐRZÖTT körülmények között meg kell ismételni, és még utána sem temetni kell a meglévő elméleteinket, hanem elgondolkozni azon, hogy milyen feltételek esetén kell korlátot szabni neki.

Az ilyen cikkek NEM tudományos értékű közlések (azokban nem is találsz ilyen szólamokat), sokkal inkább szenzációhajhász közlemények. De hát persze EZ IS A CÉLJUK.

Pedro

Amikor Einstein ezekkel a kérdésekkel foglalkozott (a XX század elején), még az atomfizikai jelenségeket is éppen kezdték vizsgálni, magfizikáról még szó sem volt. Volt viszont egy csomó olyan kérdés, amelyre egyfelől nem volt még válasz, másfelől egy csomó ellentmondás mutatkozott, főleg ahogy kezdték megismerni a részecskék tulajdonságait. Egyik fő probléma éppen az energiával, és a fény tulajdonságaival volt.

Ez indította Einsteint a kérdés behatóbb tanulmányozására.

Elméletei nagy vihart kavartak, mert addigi ésszel elképzelhetetlenek voltak, új felfogás kellett. Sokan próbálták állításait cáfolni. Ha jól emlékszem, mivel az asztrofizikai módszerek látszottak legkönnyebbnek, és aránylag ezek kerültek elviselhető költségekbe, fényjelenségeket mértek, pl. a napsugarak elhajlását a Merkur tömege hatására. A cáfoló kísérletek kudarcot vallottak, és talán a húszas években sikerült először mellette bizonyítékot kapni egy Merkur méréssel. Azóta sok vetületét igazolták, ellenbizonyítás még nem sikerült, de a kérdés koránt sincs lezárva. A legújabb részecskekutatások hatására már a megkérdőjelezése is felmerült, de még senki se tudja, kinek lesz igaza. Ezeknek a magrészecskéknek a vizsgálata iszonyúan drága, és másfajta, kiegészítő elméletektől remélik a választ. De a vita javában tart, ezért hallatsz mindenre véleményt tudós körökből is.

"3 elmélet (fényelektr. jelens., rel, meg a maradék 1) külön megért volna egy Nobel-díjat,"

Ez igaz. Ha 3 ember jott volna elo ezekkel kulon kulon, akkor ez 3 nobeldij lett volna. 3 teljesen kulonbozo aspektusat reformalta meg a fizikanak. Az volt a baj, hogy ezt a 3 nagy eredmenyt ugyan abban az evben(!!!!) 1905-ben publikalta. :-) Tehat kijott tole 4 folyoirat kozlemeny a relativitasrol, a fenyelektromos jelensegrol, a Brown mozgasrol, es a tomeg-energia ekvivalenciarol. Ezek kozul a legtobben csak a relativitast ismerik, holott a fenyelektromos jelensegert kapta meg a Nobelt. A brown mozgas leirasaval bizonyitotta az atomok letezeset. Bizony, egeszen addig az atomok pusztan elmeleti konstrukciok voltak.

Ezt nagyon kevesen tudjak:

"Before this paper, atoms were recognized as a useful concept, but physicists and chemists debated whether atoms were real entities. Einstein's statistical discussion of atomic behavior gave experimentalists a way to count atoms by looking through an ordinary microscope."

"mivel azokat addig senki sem kutatta, nem is nagyon volt kivel megvitatni."

Ez nem igaz. Ez abbol is latszik, hogy nem a relativitasert kapta a Nobelt. Egyszeruen arrol volt szo, hogy kicsit "sok" volt ez az eredmeny egy embertol.