Gyorsabb lehet a fény sebességénél a fekete lyuk forgó szívó hatása? Vagy nem sok eltérés van közötte?

Csak gyors összefoglalóként a fekete lyukakról:

[link]

Pedro

Pedro, kijavitanálak pár helyen ha megengeded. :)

A foton nyugalmi és mozgási tömege = 0

A foton maga az energia, elektromágneses hullám részecske formában.

Kérdező: Einstein relativitás elmélete alapján (ami már számos gyakorlati próbán megállta a helyét), ebben az univerzumban tömeggel rendelkező test nem érheti el a fény sebességét. Mint Pedro is irta, fénysebességre való gyorsitáshoz végtelen nagy energia szükséges, és még a legszélsőségesebb tömegű fekete lyuk sem rendelkezik ilyen mértékű gravitációs energiával.

A galaxisok középpontjában lévő óriási tömegű fekete lyukak azért "lövellnek ki" anyagot és energiát, mert az eseményhorizonton annyi anyag és energia akar áthatolni egy időben, amennyit már a fekete lyuk nem bír el így a felesleg kilövell az objektum két pólusán. Jó példa: kis pohárba, izomból megnyitott csappal töltöd a vizet. Kispriccel belőle.

Más kérdés hogy a fekete lyukak is párolognak, de ez már tényleg egy másik történet...

Létezik azonban egy elmélet, mely szerint a téridő nem csupán meghajlik gravitáció hatására, hanem csavarodó, forgó mozgást végez. Mikor a fekete lyukba zuhanó anyag és energia eléri a szingularitást, nem egy pontba tömörül össze (mint sokan gondolnák), hanem a szélsőséges gravitáció hatására megcsavarodott téridő centripetálisnak felfogható gyorsulása következtében a fekete lyuk peremén kering.

Ezt kapcsolták össze a brán-elmélettel. A sötét anyag eddigi kutatásai során, arra az elképzelésre jutottak hogy a galaxisok körüli megmagyarázhatatlan nagy gravitációs tér kialakulásáért (amiért az ún. sötét anyagot gyanusitották) valójában egy párhuzamos téridő síkon lévő anyag tömegvonzása a felelős. Ergó a mi síkunk vonzza a másik síkot a gravitáció révén. A fekete lyukak oly szélsőséges tömeggel rendelkeznek, hogy ott akár a két sík össze is találkozhat. A szingularitáson áteső, gyorsan, keringő mozgást végző anyag, energia és téridő átléphet ebbe a síkba, ahol kilövell. Tehát lényegében minden fekete lyuk egy új univerzum bejárata, ami azért tágul, mert oda zuhan a felette lévő univerzum téridő szövete, anyaga és energiája. Ily módon lényegében a fekete lyuk a másik oldalon fehér lyuk vagy ha úgy tetszik: ősrobbanás. Elképzelhető hogy a mi ősrobbanásunk is egy fehér lyuk, és azért tágul folyamatosan az univerzumunk, mert a felettünk lévő síkból folyton jön az utánpótlás. Egy fekete lyuk másik oldalán élünk. Persze azért nem mehetünk vissza az ősrobbanáshoz mert a téridő tágulást a benne lévő dolgok nem győzhetik le, sodródnunk kell vele, és természetesen egy fehér lyuk taszító ereje olyan nagy hogy oda az anyag és energia még fénysebességgel sem képes belezuhanni (feket lyuk forditva).

Kicsit hosszas lett, de remélem segitettem :)) üdv

"Pedro, kijavitanálak pár helyen ha megengeded. :)"

Tessék, csak nyugodtan. :-) De hol is?

"A foton nyugalmi és mozgási tömege = 0"

Így van - nem is állítottam ennek az ellenkezőjét. Amit írtam, az a következő: "elhajlik a gravitációs térben, azaz tömeggel bíró részecskeként viselkedik." Ez nem azonos azzal, hogy van is tömege.

"A foton maga az energia, elektromágneses hullám részecske formában."

Elfogadom. (Bár szerintem ez csak megfogalmazásbeli különbség.)

A hozzászólásod többi részével egyetértek. Még a fejtegetésed is érdekes, elgondolkoztató. :-)

Pedro

Pedro konkrétan erre gondoltam:

"Az első csoportra teljesen vonatkozik a relativitáselmélet, ezek tehát nem érhetik el a fénysebességet. Ide tartoznak az általunk ismert nyugalmi tömeggel bíró elemi részecskékből felépülő anyagok, a foton, stb... "

Na de nem kötekedek bocsi :D

Igazad van, az én hibám... felsorolás akart lenni...

(Na most mentegetem a menthetőt :-D)

Szóval tényleg hülyeséget írtam.

Pedro

Ha erre a képre gondoltál:

[link]

akkor a kék színű nyúlványok (kettő van belőle) a poláris jetek.

Ezek csak forgó fekete lyuk esetén jönnek létre. Anyagkilövellés, iszonyatos energiával "kifúvódó" anyag. A fekete lyuk hatalmas tömege és forgása a belé zuhanó anyag egy részét a centrifugális erő miatt nem tudja elnyelni, de a hatalmas gravitáció miatt az érintő irányban sem tudja elhagyni a lyuk környezetét. Ekkor történik az, hogy a gyorsan, saját tengelye körül forgó anyag a lyuk forgástengelye mentén kilökődik, akár több milliárd kilométerre is.

Pedro