Pontosan mi történt Csernobilban?

[link]

Azokat a bekezdéseket, amikben a Greenpeace neve szerepel, ugord át.

Üdv!

A csernobili atomkukta, ha jól emlékszem tenyész reaktor volt. Azaz plutóniumot állított elő villamos energia termelése mellett. Továbbá úgy rémlik, hogy emellett nyílt vízkörös is volt. A turbinát a reaktortérből jövő gőz hajtotta.

Eddig Én kétféle verziót hallottam. Az egyik, hogy támadást szimuláltak és ezt elszúrták, a másik, hogy plutóniumot próbáltak kiemelni és ezt szúrták el.

Nos tény és való, hogy valamit csináltak, aminek következtében a reaktorban a gőznyomás a többszörösére emelkedett, miközben a fűtőelemek szárazra kerültek és a vízgőz elemeire bomlott, majd a keletkező hidrogén és oxigén a magas hőmérséklet hatására reakcióba lépett a grafitos moderátor rudakkal, de a reaktor grafit burkolatával, ami iszonyatos robbanáshoz vezetett.

Miután a kukta kinyílt és a zóna szabadra került a keletkező tűz hatására nagy mennyiségű radioaktív anyag és izotóp került a légtérbe.

A többit gondolom már Te is tudod.

Remélem tudtam segíteni.

Szerintem a paksi atomerőmű honlapján elég korrektül le van írva, ha Csernobil kapcsán a reaktorbalesetről szeretnél bővebb és korrektebb információhoz jutni.

(kicsit lefele kell szkrollozni...)

[link]

Jaj-jaj-jaj. Tegyünk tisztába egy-két komoly félreértést.

#1: Nem volt tenyészreaktor, ún. RBMK volt. Ez a típus régen tényleg a hadiipar számára készült, de a csernobili erőmű már eredetileg is polgári célokra. Előnye, hogy természetes uránnal is elmegy, nem kell dúsított fűtőanyag; nem kell drága nehézvíz a moderáláshoz; rendkívül nagy reaktorokat lehet létrehozni. Hátránya: alapvetően instabil, "macerás" reaktor a pozitív teljesítményvisszacsatolás miatt.

Továbbá nem szimuláltak támadást, és nem akartak plutóniumot kitermelni. Azt akarták letesztelni, hogy egy vészleállás alkalmával a lendületből forgó turbinák tudják-e a reaktort hűteni egy percen keresztül, míg a dieselaggregátorok felpörögnek.

#4: A teszt kb. stimmel (lásd fent). A rádiókapcsolat megszűnése nem.

Mint mondtam, az RBMK alapvetően pozitív visszacsatolású, azaz ha a reaktorban nő a teljesítmény, több vizet forral el, ami tovább növeli a teljesítményt. Felülrá a visszacsatolás mértéke nagyon sok körülménytől függ, és extrém magas is lehet (ami nagyfokú instabilitást jelent).

A balesethez két dolog vezetett.

1.) A teszt során a reaktor a rutintól eltérő körülmények között működött, és adódott egy-két körülmény, amivel nem számoltak. Ezen körülmények nagyrésze olyan volt, ami a tesztet lefolytatók számára nem volt ismert (nem tudták mérni, nem voltak egyértelmű határértékek a dokumentációban), illetve a reaktor várható reakciója nem volt dokumentálva (extrém nagy pozitív visszacsatolás).

2.) A tesztet lefolytatók mindvégig abban a tudatban voltak, hogy a reaktor leállítórendszere bármikor leállítja a reaktort; sőt, a teszt (és általában a normál leállások) része volt ez a leállítás. Sajnos a leállítás egy tervezési hiba miatt bizonyos körülmények között teljesítménymegugráshoz vezetett; ez történt a Lenin (csernobili) erőmű esetében is.

+1) Utólagos vizsgálatok során derült ki, hogy korábbi balesetek alkalmával már a fontosabb tervezési hibák ismertté váltak (Leningrád '75: a reaktormag teljesítménye "szétszakadt", részlegesen leolvadt a mag; ugyanez történt '82-ben a csernobili 1-es blokkban; Ignalina '83: leállítás során a reaktor teljesítménye váratlanul elkezdett növekedni - akkor még vissza tudták fordítani a folyamatot).

Mindezek ellenére nem tettek semmit a problémák javítására, de még a különféle RBMK-k üzemeltetőit sem oktatták le. Magyarul: a korabeli Szovjetunióban nem létezett olyan intézmény, amely a termeléssel/gazdaságossággal szemben a biztonságosságot kényszerítette volna ki. A kezelőkre rendkívül nagy felelősség hárult úgy, hogy annak még ők maguk sem voltak tudatában - egészen Csernobilig.