Ha A és B űrhajó fénysebességgel halad (tegyük fel! ) egymás mellett, majd az "A" hajó nagyobb sebességre kapcsol akkor egy fix pontból nézve ezt az eseményt mit látunk?

Eltekintve a fenti, mwgközelítőleg helyes magyarázattól, játszunk el a gondolattal, hogy a fénysebesség megközelítéskor fellépő hatások (időre, térre, tömegre) nem lépnek fel (azaz nem akadályozzák meg a légüres térben terjedő fény sebességének elérését és meghaladását). Ekkor valóban érdekes belegondolni, vajon mit lát egy utazó egyik és másik hajóban. Ennek a megértéséhez elsősorban azzal kell tisztában lenni, hogy mi módon kap információt egyik a másikról és viszont. Gondoljunk csak bele, hogy a hangsebesség átlépésekor mit észlelünk. Látunk egy repülőgépet, majd sokkal később megérkezik annak hangja is. Később, hiszen a gép gyorsabban repül a saját hangjánál. Ugyanez a jelenség a fényre vonatkoztatva azt eredményezné, hogy bár az űrhajó jóval előrébb van, valáójábam később látjuk meg. Hiába látjuk, hogy "ott" van (egy adott pontján az űrnek), valójában nem ott van, hanem a menetirány szerint jóval előrébb. Még érdekesebb, hogy a fénynél sebesebben száguldó űrhajóról, mivel lehagyja a másik hajóról minden irányba elinduló fotonokat, nem lesz látható a lassabb hajó. Sőt, a beesés szögétől függően nagyjából mindaz, ami a gyorsabb hajó "mögött" van (menetirányával ellentétes irányban) nem lesz látható, hiszen lehagyja azok "képét", azaz az abból az irányból érkező fotonokat. Vagyis csak azt a fényt fogja látni, ami nagyjából szemből érkezik (és kissé oldalról, a sebesség mértékétől függően).

A relativitás elmélet szerint a fénysebességgel haladó ojektumok számára az idődilattáció olyan mértékűre nő, hogy gyakorlatilag az idő megáll. Amennyiben ha megoldható lenne azt át is lépni, az idő számára vissza felé haladna, vagyis az objektum nem a mi időirányunkkal megegyező irányba (előre), hanem a mi ellentétes irányunkba, tehát hátra haladna. De ez túl nagy problémát nem jelent, hisz aminek van tömege, az a tömeg-energia egyenértékűség miatt úgysem érheti el a fénysebességet, pláne nem haladhatja túl, mivel a gyorsításhoz használt energia egy része hozzá adódik az objektum tömegéhez, így a további gyorsításhoz mégtöbb energia kell, a nagyobb tömeg miatt, aminek egy része szintén hozzá adódik az objektum tömegéhez. A fénysebesség 99,999 vhány százalékánál már egy elektron esetében is olyan mértékű lenne a tömeg növekedés, hogy még az is gravitációs összeomlást szenvedne, egy mikro feketelyukat hozva létre. Tehát a kéárdésre a válaszom: Valószínűleg azt látnád, hogy a mégjobban felgyorsult "B" hajó egyik pillanatról a másikra hátramenetbe kapcsol, és fény alatti sebességgel tolatna hátra. De ennél vlószínűbb, hogy azt látnád, hogy eltűnik a nagy semmiben, mert az időirányunk a "hátramentre" kapcsolt időfolyást nem teszi lehetővé érzékelni.

Nincs kétszeres fénysebesség sem más, fénysebesség van és bele kell törődni. A gondolattal azért nem érdemes eljátszani, mert a fény sebességét meghaladva olyan paradoxonokhoz jutunk, amiket nem tudunk feloldani. Ha te igen, úgy kérdezhetsz is.