Ha A és B űrhajó fénysebességgel halad (tegyük fel! ) egymás mellett, majd az "A" hajó nagyobb sebességre kapcsol akkor egy fix pontból nézve ezt az eseményt mit látunk?

"Arra szeretnélek kérni benneteket,hogy ne a megfogalmazás helytelenségén akadjatok ki!Úgy látom,azért értitek a kérdést!És igenis TEGYÜK FEL!!!Különben a google-be beütitek ezt:"fénysebességnél gyorsabban",akkor 5800 találat foglalkozik a témával!!!"

meg a vérfarkasokkal, meg a szellemekkel, meg az ufókkal meg stb.

Az, hogy mennyi találat van egy témára még nem jelenti azt, hogy az igaz lenne.

De akkor konkrétan:

A relativitás elmélet azt mondja ki, hogy NYUGALMI TÖMEGGEL rendelkező dolog nem érheti el a fénysebességet. A fotonnak nincs nyugalmi tömege, úgyhogy ezzel az erővel akár mehetne is gyorsabban saját magánál, ha csak az elméletet nézzük.

Mindazonáltal a kvantumfizika (ami egyébként csak akkor kellene szerintem beleártanod magad, ha már a relativitás megy, márpedig nem megy, ezt már tudjuk) nem mond ellent a relativitás elméletnek.

Az való igaz, hogy létezik olyan, hogy egy részecske egy távolságot a fénysebességnél nagyobb átlagsebességgel tesz meg. Az átlagsebesség az elmozdulás vektor osztva az idővel és nem keverendő össze az átlagos sebesség nagysággal, ami meg a megtett út osztva az idővel. (ez ha jól rémlik általános iskolás anyag) Az átlagos sebesség nagyság viszont nem haladja meg a fénysebességet, mert a részecse az út egyrészét egyszerűen nem teszi meg. (a többi részen meg nem haladja meg a pillanatnyi sebessége a fénysebességet) Le is van írva, eltűnik/megjelenik, te idézted be. Csak nem olvastad el rendesen.

Megjegyzés:

A New Scientist egyébként tudományos vonalon kb. olyan, mint a napilapok között a Story Magazin.

"igenis TEGYÜK FEL!!!"

Jó - tegyük fel.

A fénysebesség 99%-ával mennek. Ehhez kellett mondjuk egy 100TW-os fúziós erőmű teljes energiája 3 napig.

Most kapcsoljon az "A" űrhajó nagyobb sebességre! Újabb 3 nap múlva, miután ugyanennyit gyorsult - a fénysebesség 99.9%-ával fog menni. A két űrhajó még mindig kiválóan látja egymást - nincsenek is messze.

Újabb 33 nap múlva a fénysebesség 99.99%-ával megy. Még mindig nincsenek messze.

Meddig folytassam? A végtelenségig lehetne.

Egyetlen különbség van: az "A" űrhajónak ugyan a sebessége nem nagyon növekszik - de a tömege igen. Tehát, ha véletlenül szembe mennének, és összeütköznek - az "A" űrhajó elsöpri a "B"-t, mint a tollpelyhet. Már, ha nem vesszük figyelembe az időközben elhasznált üzemanyagot. Pedig induláskor ugye egyformák voltak.

És persze az "A" űrhajóban az idő egyre lassabban megy. Az utasok ugyan nem ezt érzik - ők úgy látják, hogy a világegyetem az útirányban összemegy.

És a fénysebességet még mindig nem érték el.

megpróbálom mégegyszer.

elméletileg utazhatsz egyik pontból a másikba rövidebb idő alatt, mint amennyi idő alatt a fény megtenné azt a távolságot. De ez nem azt jelenti, hogy gyorsabban mész mint a fény, hanem azt, hogy az út egyrészét nem teszed meg. Egyik helyen eltűnsz, a másikon meg megjelensz. Ez lehetséges elméletileg, de a pillanatnyi sebességed sehol nem fogja meghaladni a fény sebességét. Ez olyan, mintha levágnád a kanyart. Nem vagy gyorsabb, csak kevesebb utat kell megtenned. Az ÁTLAGSEBESSÉGED lehet nagyobb, mint a fényé, de az ÁTLAGOS SEBESSÉG NAGYSÁGod és a PILLANATNYI SEBESSÉGED nem. Csak kevesebb utat teszel meg, ezért vagy "gyorsabb".

Abban igazad van, hogyha mondjuk (tegyük fel) látsz egy csillagot felrobbanni, fogod maga, űrhajóba pattansz és "térugrasz" egy olyan bolybóra, ahova még nem érhetett el a robbanás fénye, akkor ott mondhatod azt, hogy "nézzetek az égre, mert mindjárt robbanni fog" de ettől te még nem utaztál az időben, csak megelőzted egy már bekövetkezett esemény információját (a csillag fényét). Gyakorlatilag hamarabb néztél meg egy filmet, mint a haverjaid. Ez nem időutazás.

Visszafelé ugyanez.

Ne keverd össze egy esemény idejét, és azt, hogy ki mikor szerez róla tudomást. Mintha a videót tekergetnéd ide-oda, attól az események láncolata (a film) nem változik, hogy ide-oda tekergeted.

Én vagyok a sokat kérdező! :)

Az oké, és világos már, hogy bent az űrhajóban nem érik el a fénysebességet. Mármint hogy a kettőjük köztö távolodás nem lesz fénysebesség az idő miatt.

De viszont egy külső szemlélő számára igen. Tehát én a Földről úgy fogom látni, hogy több, mint fénysebességgel távolodnak.

Tehát voltaképpen nézőpont kérdése ezen sebesség? Mert számomra úgy tűnik.

Viszont felmerült bennem két kérdés.

Azt felfogtam, hogy valaminek az átlagsebessége fénysebesség. Ebből néha lassabb annál, néha megegyezik vele, néha meg nem gyorsabb, hanem eltűnik, és máshol megjelenik.

Ööö. Hogyan is? Eltűnik és arrébb megjelenik olyankor? Na, ez kicsit zavaros, de érdekes módon nem elképzelhetetlen számomra.

A másik kérdés:

E=mXc2 Tudom, nagyon alap, de én csak ebből tudok kiindulni. Többször gondolkodtam már ezen, és a mostani "eltűnik és megjelenik" dolog újra felvetette bennem a problémát.

Tehát elképzelhető az, hogy ha valaminek nincs egyáltalán tömege sem (sem nyugalmi, sem más), de energiát fektetünk bele (adunk neki, akármi), akor a sebessége gyakorlatilag végtelen lesz? Tehát voltaképpen eltűnik és megjelenik. Tehát nem fénysebességgel megy, hanem az adott dolog itt eltűnik, és a másik helyen ugyanabban a pillanatban megjelenik. Hiszen a foton is ezt csinálja - mint ahogy írtad is; mégha csak bizonyos szakaszokon.

Lehetséges ez szerinted?

"Tehát voltaképpen nézőpont kérdése ezen sebesség? Mert számomra úgy tűnik."

Igen, ezért is relativitás elmélet a neve. Nem csak a sebesség, hanem az idő, a távolság, maga a tér, a tömeg stb. minden relatív, azaz függ a megfigyelő pillanatnyi állapotától.

"Hogyan is? Eltűnik és arrébb megjelenik olyankor?"

végülis igen. de kvantum szinten a dolog azért nem így működik. Egyrészt nem kicsi golyókról van szó, mint ahogy azt az iskolában tanítják, másrészt ezen a szinten maga az anyag is eléggé trükkösen értelmezhető. (az anyag belseje golyómodell szerint is üres, mert az atommagok mérete szinte elhanyagolható a távolságukhoz képest, arról nem is beszélve, hogy golyók sincsenek)

A midennapi életben pl. ha át akarsz menni a zebrán, akkor meg tudod nézni, hogy van-e ott autó vagy sem, illetve, hogy közeledik-e oda autó vagy sem. A kvantumfizikában csak azt tudod megmondani, hogy mekkora esélye van annak, hogy elütnek-e vagy sem. Amíg rá nem lépsz a zebrára, addig nem tudod, hogy van-e ott autó, vagy közeledik-e egy autó, csak rálépsz, aztán vagy elgázolnak, vagy nem. (az autós is csak megy, mert ő sem tudja mi van elötte)

Mondjuk te rálépsz a zebrára és elcsapnak, és pontosan ugyanekkor a haverod is rálép 8kmvel odébb egy zebrára és elcsapja ugyanaz az autó. Erre mondjuk, hogy kvantumteleportálás, de valójában az történik, hogy mindkettőtök volt valamekkora esélye arra, hogy az az autó elcsapja, és éppen úgy sikerült dobnotok az élet kockájával, hogy mindkettőtöknek bejött a dolog. (ugyanígy kijöhetett volna az is, hogy egyikőtök sem üti el, hanem egy harmadik embert ugyanekkor egy másik kontinensen)

Az E=m*c^2 képlet arra vonatkozik, hogy a tömeg mennyi energiát tartalmaz. Pongyolán fogalmazva azt jelenti, hogy mennyi energiát kellene egy pontba sűríteni ahoz, hogy ott adott tömegű anyag megjelenhessen. (lsd. StarTrak replikátor)

Ez az energi szabadul fel akkor is, amikor pl. az urán bomlik, mert a keletkező részecskék tömegének összege kisebb, mint az eredeti urán tömege. A tömegkülönbségből származik (részben) az az energia, ami pl. fűt egy atomreaktort.

"Tehát én a Földről úgy fogom látni, hogy több, mint fénysebességgel távolodnak."

Nem fogod úgy látni. Azt, hogy EGYMÁSHOZ KÉPEST milyen sebességgel mozognak, te nem tudod megmondani - csak azt, hogy HOZZÁD képest hogyan. És ők mást látnak majd.

"Tehát voltaképpen nézőpont kérdése ezen sebesség?"

Így igaz. Ezért relatív - és nem abszolút. Mindig meg kell mondani, hogy mihez képest méred.

De azért jobb, ha inerciarendszerrel dolgozol (a gyorsuló űrhajó ugye NEM az) - mert különben elég fura szabályok is lesznek. Ha nem inerciarendszert nézel, ott olyan erők is vannak, amelyeknek nincs párja: pl. a gyorsuló űrhajóban a tárgyak maguktól lemaradnak - holott nem húzza őket semmi.