Ha lehetne nézni a földet 60 millió fényévnyi távolságról, akkor az illető a dinoszauruszokat látná?
Ez egy elméleti kérdés. Egy fényévnyi távolságot a fény egy év alatt tesz meg. Enyi idő kell, hogy eljusson a visszaverődési pontról a célhoz, és ott lehessen látni. Tehát nem a jelen látásáról beszélünk ilyen nagy távolságokban, hanem a múltat látjuk, hiszen a fénynek időre van szüksége, amig eljut az észlelőhöz.
Az a fény, ami visszaverődött a dinoszauruszok korából, azt most látná (elméletileg) egy 60 millió fényévnyi távolságra lévő észlelő. Ha valamilyen módon tisztán látná a Föld élővilágát.
Vagy egy másik példa. Most ahogy itt ülök, és aki egy fényévnyire van innet, az majd csak egy év múlva látja ezt, ha ránéz a földre, a házba, a szobámba.
Tehát, ha ilyen borzasztó nagy távolságokra el lehetne látni szabad szemmel, akkor nem az adott cselekmény jelenét látnánk.
Pl. felnézek az égre, és van egy csillag innet 2 fényévnyire. Egyszer csak felrobban. Én valójába nem azt látom, hogy akkor robbant fel, hanem ez már 2 évvel ezelőtt megtörtént, csak most észlelem itt a Földön. Tehát a multat láttam. Ami két évvel ezelőtt volt. Akkor a 60mill. FÉ. távolságra lévőkhöz most jut el a 60mill. évvel ezelőtti fény, tehát azok most a földre lenézve a dinoszauruszok korát látnák?
válasza:#18 (20:33) írta:
"Figyelj csak, ha egy adott eszközzel egy adott setupban nem lehet kimerni valamit fizikai korlátok miatt, az nem jelenti azt hogy egy másfajta eszközzel egy másik setupban se lehetne kimerni."
Válasz:
Márpedig A FIZIKAI KORLÁTOK TERMÉSZETE az - nagydoktori ide vagy oda - hogy azokat semmilyen módon NEM LEHET MEGKERÜLNI!
(Amúgy el ne áruld már, hogy ki adta ki neked és miből azt a doktorátust. Már lassan kezdek nagyon büszke kezdek lenni arra, hogy nekem nincs olyan.)
P.S.
experimental setup = kísérleti összeállítás
(Angolból is gyenge vagyok.)
válasza:"Nahat, ezt nem lehet latni ezzel a tanyerral a fizikai korlatok miatt. Akkora tanyer kene mint egy kontinens, ami lehetetlen. Juj, de ha igy elrendezek teleszkopokat egymastol sokezer kilometerre, akkor mar latom, pedig ugyanaz a fizika ervenyes. Csak kicsit szamolni kell."
"Nahat, ezt nem lehet latni, mert gyenge a felbontasa a fenykepezogepemnek. Mivel a detektorom a beeso fenyt a feluleten osszegzi, ennel jobbat kihozni fizikailag lehetetlen. Juj, de ha van 1000 kulonbozo fenykepem, akkor statisztikai modszerrel elo tudok allitani egy olyan fenykepet amin mar latszik, pedig ugyanaz a fizika ervenyes. Csak kicsit szamolni kell."
válasza:Nagyon vigyázni kell itt a különböző fogalmakkal, mert sok dolog szerepet játszik abban, hogy jól meg lehessen válaszolni a kérdést.
Ha a kérdés arra irányul, hogy mikori állapota "látszódna" a Földnek egy tőlünk 60 millió fényévnyire lévő objektumról, akkor..... is fel kell tenni további kérdéseket.
MIKOR van 60 millió fényévnyire tőlünk az objektum? Ugyanis amikor a fény a Földről elindult, az az objektum, ami MOST 60 millió fényévnyire van, még nem 60 millió fényévnyire volt tőlünk, hisz az Univerzum globálisan tágul, lokálisan meg össze-vissza mozog, vagyis ez egy dinamikus rendszer.
De ha ezt megkerüljük, akkor mondhatjuk azt, hogy IGEN, van a világegyetemben valahol, jó messze (teljesen másik galaxisban) egy olyan objektum, amiről a Naprendszer 60 millió fényévvel ezelőtti állapota "látszódik".
---
Miért tettem idézőjelbe azt, hogy "látszódik"? Azért, mert gigantikus távolságokról beszélünk. A kérdés pedig voltaképpen arra (is?) vonatkozott, hogy konkrétan a dínókat látnánk-e onnan. Már önmagában egyetlen csillag megfigyelése is kihívás ekkora távolságokon. Nemhogy egy bolygóé. Hát még egy élőlényé...
Le a kalappal a civilizáció előtt, aki képes bizonyítani, hogy kb. 60 millió fényév távolságban lévő csillag körül (exo)bolygók keringenek.
Ki lehet amúgy számolni, hogy mekkora távcsőre lenne szükség ahhoz, hogy egy jól megtermett dínó megpillantható legyen a felvételen. Azért lehet kiszámolni, mert ezt optikai törvényszerűségek determinálják.
A probléma ott van, hogy a távcsőnek akkorának kellene lennie, hogy az konkrétan összeroskadna a saját súlya alatt.
DE...! - mondhatná ezt valaki, felhozván az interferométerek lehetőségét.
Ott van a további baj, hogy ilyen távolságoknál olyan mértékű a jel/zaj arány, ami lehetetlenné tenné a jól megtermett dínó detektálását, hiszen a jel/zaj megkülönböztetéséhez időre van szükség (hogy "kilátszódjon" a jel a zajból, ami utóbbi ugye random). Viszont az a szemét kis dínó minden bizonnyal időközben elsomfordálna onnan. Tehát nem látszódna semmi.
Szemléltetésként a világ egyik legelső fényképét hoznám fel 1838-ból példaként, ami egy kifejezetten forgalmas Párizsi utcát ábrázol. Viszont a hosszú expozíciós idő miatt az emberek nem láthatóak (hisz méltóztattak odébbsétálni), ezért üresnek tűnik az urca - kivéve egy uraságot és a melóst, aki épp tisztítja a cipőjét.
---
Összefoglalva: igen, minél távolabb vagy egy objektumtól, annak annál régebbi állapotát látod.
Egy bizonyos távolság felett viszont pedig lényegében fizikai képtelenség apró részleteket megfigyelni.
válasza: válasza:#25 (14:15) - tudnál nekünk példát mondani arra, hogy az elektronmikroszkóppal hogyan lehet a "fizikai korlátokon túl" látni?
Én eddig úgy tudtam, hogy pl. a pásztázó elektronmikroszkópok még a az atomi szintű felbontást sem képesek elérni, mely már elvárható lenne a letapogatáshoz használt elektronok De Broglie-féle hullámhossza alapján. (A fizikai határok elérésére való törekvés vezette Gábor Dénest a holografikus leképezés elvének a felfedezéséhez.)
Kb. ha nem értesz a témához, akkor kérlek ne szólj hozzá!
válasza:Ott van az atomracs a kepen.
Olyan vagy mint tutajos, aki megnezegeti a vasat, nahat ez elsullyed a vizben, fizikai keptelenseg hajot epiteni belole.
válasza:#27 (15:18) - te valószínűleg nem vagy képes értelmezni a fogalmakat - de ez is csak téged minősít!
Nyilván csak szándékosan csúsztatsz, provokálsz, eltérsz a témától, csakhogy mosdasd a szerecsent. Talán próbáld meg megcfeáfolni azt, amit állítottam, nem pedig mindig félrevinni a témát! Még azt sem fogtad fel, hogy mezei pásztázó elektronmikroszkópot említettem, nem pedig speciális leképezési technikákat? Mi is volt ennek a megjegyzésemnek a célja? Nem te keverted előtte össze a szezont a fazonnal, hogy ködösítsd a saját ostobaságodat?
Most tulajdonképpen mi a faxnak linkeltél be atomrács-megjelenítést? Állított itt valaki olyat, hogy nem lehetséges? Én nem pontosan azt állítottam, hogy "fizikailag" lehetséges? Amúgy meg nem látható tartományú (passzív fotonikus) optikai ábrázolás volt az eredeti téma? Hogy a pitsába jön ide az elektronsugaras anyagvizsgálat?
Tudnád számítással igazolni, hogy lehetséges e "60 millió fényévnyi távolságról" dinoszauruszokat észlelni egy bolygón? Nyilván nem, mert első nekifutásra világos, hogy ez totálisan lehetetlen.
Nos - úgy látszik, hogy ezt a vitát csúfosan elbuktad!
válasza:Figyelj ocsi, nem kotelessegem nekem arrol irni, amiket te feldobsz. En emlitettem az elektronmikroszkopot altalaban, mint ujabb peldat. Hogy te annak egy konkret fajtajan fennakadsz, mert azzal a konkret fajtaval mit lehet es nem lehet, az pont a kit erdekel kategoria. Amit en irtam, azzal lehet. Es ez egy pelda.
Es hogy miert hozok fel ujabb peldat, mondjuk egy elektronmikroszkopot? Pont azert hogy lassuk: egy fizikai korlat nem a valosag megismeresenek szab hatart, hanem egy konkret meresi metodusnak, eszkoznek, erted ezt? Eppen ezert relevans az elektronmikroszkop. Nem lehet latni az atomokat, mert a lathato feny hullamhossza nem teszi lehetove, jujujj fizikailag lehetetlen. Ez nem jelenti azt hogy nem lehet latni az atomokat mas meresi modszerrel. Mert lehet, mint utobb kiderult. Vili? Na most probald meg ezt alkalmazni a nyamvadt dinoszauruszra: nem lehet latni egy finomra csiszolt uveglencsevel egy tavoli galaxisbol... viszont... ja hogy nem tudod hogy akkor hogyan kell. Hat azt en se. De en nem is zarom ki, es nevetek azokon akik kizarjak mindazt amirol fogalmuk sem lehet.
válasza:#29 (22:10) - neked semmi keresnivalód a tudományok rovatban!
Az elektronmikroszkópia most nem volt téma, de az optikai képalkotás fizikai korlátai igen. Nyilván nem tudsz egyszerű geometriai leképezési problémákat sem kiszámolni, ezért halandzsálsz itt össze-vissza.
Ezt a süketelő, félrebeszélő stílust a teológusok szokják nyomatni, tehát a rizsádat a "Vallás" rovatban próbáld be. Szókiforgató, semmihez sem értő és számolni nem tudó teológusokra itt nincs szükség!
P.S.
Az öcséd se vagyok!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!