Ha lehetne nézni a földet 60 millió fényévnyi távolságról, akkor az illető a dinoszauruszokat látná?
Ez egy elméleti kérdés. Egy fényévnyi távolságot a fény egy év alatt tesz meg. Enyi idő kell, hogy eljusson a visszaverődési pontról a célhoz, és ott lehessen látni. Tehát nem a jelen látásáról beszélünk ilyen nagy távolságokban, hanem a múltat látjuk, hiszen a fénynek időre van szüksége, amig eljut az észlelőhöz.
Az a fény, ami visszaverődött a dinoszauruszok korából, azt most látná (elméletileg) egy 60 millió fényévnyi távolságra lévő észlelő. Ha valamilyen módon tisztán látná a Föld élővilágát.
Vagy egy másik példa. Most ahogy itt ülök, és aki egy fényévnyire van innet, az majd csak egy év múlva látja ezt, ha ránéz a földre, a házba, a szobámba.
Tehát, ha ilyen borzasztó nagy távolságokra el lehetne látni szabad szemmel, akkor nem az adott cselekmény jelenét látnánk.
Pl. felnézek az égre, és van egy csillag innet 2 fényévnyire. Egyszer csak felrobban. Én valójába nem azt látom, hogy akkor robbant fel, hanem ez már 2 évvel ezelőtt megtörtént, csak most észlelem itt a Földön. Tehát a multat láttam. Ami két évvel ezelőtt volt. Akkor a 60mill. FÉ. távolságra lévőkhöz most jut el a 60mill. évvel ezelőtti fény, tehát azok most a földre lenézve a dinoszauruszok korát látnák?





Ezelőtt 243 millió évtől ezelőtt 66 millió évig éltek. A milliárdokat el lehet felejteni.





"Durván süllyed az itteni színvonal..."
Igen, például egyes válaszadók nem tudják, mi a különbség aközött, amikor valami a gyakorlatban lehetetlen, és amikor elméletileg is lehetetlen (találd ki, kire gondolok). Itt tart az oktatás.





#12 (18:35) - akkor számítással igazold, hogy a 12000 kilométer átmérőjű földtányéron, 450 nanométeres hullámhosszú fénnyel, 60 millió fényévnyi távolságra mekkora átmérőjű objektív szükséges ahhoz, hogy a nagyobb dinoszauruszok sziluettjének az egyértelmű beazonosításához mondjuk 3 centiméteres felbontást elérhess - ahogy te gondolod - ELMÉLETILEG !
🤦
A csak lepontozáshoz értő tompa eszűek oktatását mára itt befejeztem, mert ezért a középiskolai fizikatanarak már felvették a fizetésüket. Galaktikus gravitációs lencsével se gyertek nekem, mert annak a leképezési geometriája erre teljességgel alkalmatlan! Értem?
😆










#14 (20:02) - a bulvársajtó nem fizika! Ha több videóképet egybevetsz, az egy hosszú expozícióval lesz ekvivalens. Az lehet, hogy el tudod így nyomni a Moiré-hatást, meg a zajszint is arányosan csökken, de a felbontás soha sem lesz nagyobb - sem elméletileg - sem gyakorlatilag.
😂
(Ezért kell megtanulni a fizikai alapokat, hogy ne hordjunk össze technikailag orbitális baromságokat, mint egy Szar-Wars forgatókönyvíró.)





Hat fene tudja. 20 eve voltam phd hallgato akkoriban mentek ezek a cikkek. Keressek neked? Vagy eleg a kulcsszo? Multiframe superresolution.
Aztan radiocsillagaszat. Meg jobban jelentkezik a problema, epitettek is jo nagy tanyerokat. Aztan eszukbe jutott hogy talan nem is kene olyan nagyot epiteni, hanem eleg lenne tobb kicsi, szinkronban.
Ezek persze csak jelenleg is letezo dolgok, amik eszembe jutnak. Nyilvan nekem se jut eszembe minden ami letezik, es az meg foleg nem amit majd csak 100 ev mulva talalnak ki.










Figyelj csak, ha egy adott eszkozzel egy adott setupban nem lehet kimerni valamit fizikai korlatok miatt, az nem jelenti azt hogy egy masfajta eszkozzel egy masik setupban se lehetne kimerni.
Es nem phd a lenyeg, hanem hogy nezzel utana ha nem hiszed. Ezt nem tanitjak fizikabol.
Egyebkent ezen a wikin is emlitik a radiocsillagaszatban hasznalt technikat, koszi.










Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!