Szerintetek mit csinál az ember a matematikával?

#10 nem velem próbálsz vitázni, hanem az ezzel foglalkozó tudósokkal. De tedd nyugodtan, nem fognak magyarázatot adni. Arra sem, mit jelent a "valóság nyelve". Azt nem, amire te gondoltál. A jószándékú laikusoknak egészen máshogy próbálja elmondani az ember a lényegét. Tudod, más közeg, ms nyelvezet, pedagógiai alapvetés.

Korlátról te beszélsz, vélhetően valamit félreértettél, és a komplex számokat is eszerint próbáld valahogy megérteni. Már csak egy észrevétel:

"Ha viszont valóság alatt bármit értünk, ami elképzelhető és matematikailag leírható", akkor könnyen lehet hogy bajban leszünk, mert elképzelhető a valóságban nem létező is, néha matematikailag le is írható, de ekkor a fantáziáról beszélünk. A tautológia más.

#12

Oh! Tehát szerinted az ezzel foglalkozó tudósok úgy definiálják a matematikát hogy az "a valóság nyelve"? Mutass már egy komoly szakmai anyagot, ahol ez a definíció, hadd nevessek egy jót!

Ez nem definíció, kedves barátom, hanem a matematika gyakorlati haszna, amit egy érdeklődő laikusnak mondasz arról, hogy mégis mire való. De ettől még az érdeklődő laikus továbbra sem fogja tudni, hogy mi a matematika és pontosabban mivel foglalkozik. Ráadásul egy igazi matematikust vajmi kevéssé érdekli a gyakorlati haszon, mert őt a matematikai struktúrák belső összefüggésrendszere érdekli. A gyakorlati haszon sokszor csak hab a tortán.

Korlátról én olyan értelemben beszéltem, hogy mivel a matematikát nem korlátozza az a kényszer, hogy a valóságra vonatkozzon, ezért értelemszerűen nem is lehet a valóság nyelveként definiálni, mivel annál szükségképpen több és gazdagabb. A fizika akkor már sokkal inkább a valóság nyelve, mert az tényleg a valóságosan létező és mérhető dolgokkal foglalkozik. Ahogy a kémia és a biológia is. Csak másképp, más keretrendszerben és más szinteken gondolkodva. A "valóság nyelve" egy nesze semmi, fogd meg jól definíció, amit mindenki úgy ért, ahogy akar, és még el is hiszi, hogy érti, pedig nem. Az, hogy a matematika leírja a valóságot, egy tapasztalati tény, nem pedig a matematikát önmagában is definiáló minőség.

"Akkor könnyen lehet hogy bajban leszünk, mert elképzelhető a valóságban nem létező is, néha matematikailag le is írható, de ekkor a fantáziáról beszélünk. A tautológia más."

Kicsit nehéz a felfogásod. Ha a valóság alatt mindazt értjük, amit matematikával le tudunk írni (legyen az fizikailag létező vagy csak képzeletbeli), akkor a matematikai leírhatósággal definiáltad a valóság fogalmát, ezek után pedig tautologikus definíció az, ha a matematikát a valóság nyelveként fogod fel. Ha viszont csak azt érted valóság alatt, ami tényleg létezik is, akkor ahogy korábban is írtam, a matematika ennél több, ergo nem szimplán a valóság nyelve, mivel a matematika művelésének nem korlátja a gyakorlati alkalmazhatóság. Ennél világosabban már nem tudom elmagyarázni.

Egyébként ha már te ezzel foglalkozó tudósokra "hivatkozol" (elvileg, látatlanban, név nélkül), akkor én hadd említsek meg egy Nobel-díjas ezzel foglalkozó magyar tudóst név szerint is, mégpedig Wigner Jenőt, aki ezt írta:

"A matematikának a természettudományok terén való hasznossága a csodával határos. Nincs is rá racionális magyarázat. (...) Mert semmiképpen sem természetes, hogy legyenek >>természeti törvények<<, és még kevésbé kézenfekvő, hogy az ember felfedezhesse őket. (...) Az a tény, hogy a matematika nyelve alkalmas a fizikai törvények megfogalmazására, csodálatos ajándék, amelyet soha nem leszünk képesek igazán megérteni vagy kiérdemelni."

Forrás: [link]

Ebből számomra elég nyilvánvaló, hogy Wigner úgy gondolta, hogy a matematika nem szimplán a valóság nyelve, hiszen csodával határosnak gondolja azt, hogy annak leírására lehet használni. A matematika Wigner szerint a valóságtól függetlenül létező valami, aminek a valóságra való alkalmazhatósága magyarázatért kiált.

A matematikát kielégítő módon én sem tudom definiálni, de az biztos, hogy már ez alapján is egy sokkal általánosabb definíció kell annál, mint hogy "a valóság nyelve". Ez óvodában talán még elmegy, de ennél magasabb szinten már nem.

A kérdező nem a matematika definicióját vagy hasonló témákról kérdezett, hanem, hogy mire használják az emberek.

"Szerintetek mit csinál az ember a matematikával?"

Használja a mindennapokban.

Pl otthon, a háztartásban (keverj össze 6:1 arányban... Festék, takarítószerek, élelmiszerek stb). Munkában az összes foglalkozásban szükséges legalább alapfokú matematikai ismeret, még egy utcaseprőnek is (pl. ha reggel 8-kor kezdek dolgozni, és hat órán át kell ittmaradnom, akkor hány óra lesz, amikor elmehetek?), de nővéreknek, boltban még az árufeltöltőknek is, a pénztárosokról nem is beszélve. Ennél magasabb - jóval magasabb - szintű matematika használatra van szüksége a mérnököknek, tudósoknak stb. A matematikát ilyen vagy olyan szinten, de minden nap használjuk.

Úgy gondolom, hogy a matematika törvényszerűségére a tudósok rájönnek, nem pedig alkotják a szabályokat.

Arra jó a mindennapi életben, hogy átlássunk azon a sok badarságon, amiket állítanak a Dr. Facebook szakemberek. :)