Az evolúció során miért lettűnk fizikailag ennyire gyengék a többi főemlőshöz képest?

Többet ésszel mint erővel.

Fenntartani annyi izmot energiaigényes, viszont eszközt készíteni meg azt jeletni, kevesebb energiabefektetéssel érsz el nagyobb hasznot. Mi ebbe az irányba mentünk el.

Az erő is lehet evolúciós előny, de a mi törzsfejlődésünkben (ergo környezetünkben) nem ez játszott döntő szerepet.

Miért lettünk ennyire gyengék? Hát fokozatosan az egyre modernebb életmóddal. A friss kutatásaink azt mutatják, hogy minél inkább visszamegyünk az időben a fizikai erő és gyorsaság és az egészség is annál jobb.

A csontok erőssége, vastagsága és csontsűrűsége élsportolókhoz hasonló fizikai erőt mutat. És még nők esetén is! Becslések szerint egy ősi nő is olyan fizikai adottságokkal rendelkezett, hogy a mai modern edzésmódszerekkel Arnold Schwarzenegger fénykorabeli fizikai erejének is elérhette volna a java részét, nagyjából 90%-át. A kutatók hozzátették meghökkentő felfedezésként azt a zavarbaejtő tényt is, hogy mivel az ősi nők karja rövidebb is volt, így az erőkart is beleszámolva Arnold Schwarzeneggert szkander en valószínűleg letették volna az asztalra.

Összességében maga a fizikum és egészség a nagytermelési mezőgazdaság megjelenésével és elterjedésével rohamosan csökkent. Még a fogak is rosszabbak lettek.

Majd a fizikum és egészség tovább csökkent az ókorban, de akkor még bőven nagyon erősek voltak az emberek. Felmérték az ókori görögök fizikumát is és meglepőek még azok az eredmények is. Az ókori görög evezősők is maguk mögé utasították volna a mai evezősöket. A mai evezősök nagyon könnyű hajókkal eveznek, míg az ókori görögöknél több száz kg is jutott egy nagy hajó teljes súlyából. Az Athénból Leszboszba tartó görög hajó után küldtek másnap egy másikat, hogy érjék őket utol és rendeljék őket vissza Athénba. Ez légvonalban is 260 km környéke. Az evezősök éjjel nappal eveztek és evezés közben ettek, nem álltak meg. - Egy nap alatt tették meg az utat.

Ilyen görög hajón eveztek (trireme, hu:triérész):

[link]

[link]

[link]

Nagyjából 50 tonnás hajók voltak három sor evezőssel, akik összesen 170 főt tettek ki. A számítása nem volt nehéz... 50 tonna az egyenlő 50 000 kg-mal. 50 000 kg osztva a 170 fővel az egyenlő 294 kg-mal. Vagyis egy ősi görög triérész evezős nagyjából 300 kg-ot evezett - vs a mai ultrakönnyű hajókkal összevetve. Az olyan a számok alapján, mintha a mai könnyű hajókon az evezősök magukon kívül még négy 75 kg-os embert vinnének.

Egy mai evező sport így néz ki, mint a képen... és a sportoló valószínűleg vonakodna a teljesítmény miatt, ha még négy 75 kg-os embert ültetnének a hajójára. A képen Oliver Zeidler, német evezős olimpiai bajnok. Az olimpiai szabvány a 2 km-es evezés vs az ókori görgök több száz km-es evezésével összevetve, akik a mai olimpiai gyors evezések sebességének nagyjából a felét teljesítették fejenként ~300 kg terheléssel több napon át. Vs az olimpiai versenyen ugyan Oliver Zeidler például gyorsabb volt a 2000 méteres evezésben, de csak nagyjából 6 percekig eveznek a versenyszámban. Hozzájuk képest az ókori görögök kész buldózerek voltak. Nos itt a kép és tegyél rá négy embert ...

[link]

Ősi sprinterek

Elemezték több ember ősi láblenyomatát és összepárosították az azonos személyek lábnyomait. Egy 20 000 éves lelőhelyen összesen 700 lábnyomot találtak és bőven volt mivel dolgozniuk a kutatóknak, akik amúgy sok érdekességet is felfedeztek az elemzések során és olyanokat is, amiket a szokásos tárgyi leletek nem mutatnak ki.

Összepárosították az egy személyhez tartozó lábnyomokat és volt közöttük egy fél lábú ember, aki a lelőhelyen mankó nélkül közlekedett. Azt nem tudjuk, hogy használtak-e mankót, mert a puha agyagban nem lehetett volna használni. Egy botra támaszkodást vélhetően ismertek. Figyelemre méltó az is, hogy képesek voltak orvosilag ellátni és megmenteni egy lábát vesztett embert!

Az összepároztatott lábnyomokból az is kiderült, hogy a lépéshossz alapján magasak voltak (és nem alacsonyak). Viszont volt közöttük 5 fő akik futottak és a lépéshosszok alapján a mai sprinter olimpikonok sebességével futottak. Ha eltekintünk a tized másodpercektől, és a 100 méteres futást kerekítve 10 másodpercnek vesszük az biztosan mindenkinek elegendő a felméréshez. A kutatók is a csúcssprinterek sebességéhez viszonyították az ősi emberek tempóját.

A mai sprinterek 100 méteres futása 10 másodperc alatt az 36 km/h sebességet jelent. Az egyik ősi vadász 37 km/h sebességgel futott! És nem érdesített gumi futópályán tüskés futócipőben, nem ilyenben:

[link]

... hanem puha nedves agyagon.

Amúgy vannak ilyen ősi lábnyomaink elég szép számmal és itt van néhány.

[link]

[link]

[link]

#7 -nek és a kétkedőknek.

"Vagyis egy edzett vagy megtermett ember tényleges ereje így is bőven a csimpánzé fölött lesz, tekintve hogy a csimpánz méretben jócskán elmarad az embertől."

Egy csimpánz úgy ver szanaszét és agyon bármely felnőtt ember ahogy csak akar. Kb esélye nincs még a leg kigyúrtabbaknak sem. Efelől ne legyenek kétségeitek. Elég sok "rémtörténet" van arról mi történik akkor ha háziállatként tartanak csimpánzt és el is kapatják.

A legtöbb esetben amikor már öregszik megvadul. Több olyan eset is volt amikor széttéptek embert. Simán kitépi a felnőtt karját lábát, arcot is téptek le, igen úgy egyben. És ezek nem fán ugráló edzett csimpánzok voltak hanem fotelban ülő elhízottak.

Ne legyen kétségetek ( és ezt jól írja kérdező ) semmilyen felnőtt embernek semmi esélye nem lenne egy felnőtt hím csimpánzzal szemben.

Gorillát vagy medvét meg meg se említsük azok alapból nagyobbak és nehezebbek is nem csak erősebbek.

// Ilyen állatok támadása esetén (pl Csimpánz) az egyetlen esély ha valamilyen szúró vágó eszközzel a lehető leggyorsabban végzetes ponton ledöföd. Ha nem sikerül véged! //