Tényleg a tudományos világkép a legjobb világnézet?

> Tényleg a tudományos világkép a legjobb világnézet?

Eddig a kérdés.

> És itt meg is van a válasz, hogy miért létezik az ezotéria: lehet, hogy sok téveszme is van benne, de olyan szabadságot ad a gondolkodásban, amit sem a vallás, sem a tudomány nem tud adni.

Ez már nem a kérdés, hanem a saját magad álláspontja, ahogy te válaszolsz a saját magad kérdésére. Nem kérdés ez innentől, hanem állítás, esetleg vitaindító.

~ ~ ~

> akkor azonnal az ezotériába küldenek

Jellemzően nem a kérdés, hanem a hozzácsapott állítás miatt. Meg amiatt, ami az ilyen jellegű kérdések alatt zajlani szokott. A „kérdező” nem fogadja el a válaszolók válaszát, hanem vitázik velük, lehülyézi a válaszolókat vagy éppen rá akarja erőltetni a válaszolókra a saját nézőpontját. Nem válaszokat akar, hanem… A fene tudja mit akar. Közben meg a vita alapvető szabályait sem követi.

De ez ez az oldal. Ha bármit is jellemez mindaz, amit leírtál, az nem a tudományos világkép, hanem a gyakorikerdesek.hu nevű oldal tudomány kategóriát látogató válaszolók szokása.

(Én amúgy nem is szeretem ezt, mármint a kérdés átheyeztetését az ezo kategóriába, vagy a kérdező átirányítását oda. Oké, hogy a laposföldesnek megvan a summás véleménye arról, amit kérdez, és az racionálison is messze túllépve „vitázik” róla, miközben alapvető ismereti hiányoznak. Ezt értem. De ettől még a Föld alakja, mint téma a tudományt érintő téma. Elvégre is nem a tenyérjóslásról, vagy a csakratisztításról, hanem a Föld alakjáról szól.)

~ ~ ~

Hogy válaszoljak is a kérdésre, a tudományt a módszertana teszi tudománnyá. A módszertant úgy alakítottuk ki, hogy az a világ tényleges megismerésén, megfigyelésén alapuljon, a feltárt összefüggések reprodukálhatók legyenek, a következtetések mindenki által elfogadható következtetési módok legyenek. Én meg tudom vizsgálni pl. hogy hogyan alakul a fogyasztón eső feszültség a rajta átfolyó áram erősségéhez képest, logikus következtetésekkel tudok erről egy modellt – jelen esetben egy egyszerű egyenes arányosságot, vagy képletet – alkotni, más ugyanúgy képes ezt megvizsgálni, és ugyanarra az eredményre kell, hogy jusson.

Ez óhatatlanul korlátozza a vizsgálódás módját és tárgyát is. Egy raklap dolog van, amire a tudomány annyit tud válaszolni, hogy „nem tudjuk ”, vagy „nem vizsgálható tudományos módszerrel”. Cserébe viszont az, amit tudásként, feltárt összefüggésként összegyűjt, az megalapozott, ellenőrzött, objektív, megbízható, jóval-jóval kisebb eséllyel fals, talmi vagy hamis.

A kérdés: Mi a jobb? Ha sok dologra tudok választ adni, de a válaszaim egy része hibás? Vagy ha kevés dologra tudok válaszolni, de az biztosan helyes? Neked melyik a nagyobb érték, neked melyik számít „jobbnak”?

Az meg már lehet újabb hosszú válasz tárgya lehetne, hogy mi a különbség a tudomány, mint megismerési módszer és a tudományos világkép között.