Létezik 230 voltos akkumulátor?

Bár van bennük olyan akksi is, csak az alap rendszerekhez, egyébként az elektromos autók mostanság 400V felett most 800V-ra térnek át akksi veszkóban, de annyira nem vagyok szakértő, hogy tudjam ebből mennyi kell igazán a motornak, a leaf estén minima 150V kell, hogy egyáltalán megmozduljon. (youtube video alapján).

Mert egyébként annyit tudok, hogy a nagyobb feszkó gyorsabb töltést tesz lehetővé.

Kapcsold sorba a 12V akukat pl. A teherautó 24V rendszerű, 2db 12V aksi sorbakapcsolásával kap tápot.

Az elektromos autók akkumlátora más felépíttésű.

"Létezik 230 voltos akkumulátor?"

Persze, létezhet.

Ha egy Li-Ion cella nominális feszültségét 3,7 V-nak tekintjük, akkor 230 V / 3,7 V = 62,1622 ~ kb. 62 cella sorba kötésével elérhető lenne a 230 V-os egyenfeszültség.

"Van olyan aksi, ami érintésveszélyes, akárcsak a hálózat?"

A törpefeszültség (angol szakirodalmakban ezt extra low voltage néven szerepel: [link] ) egyenfeszültség esetén 120 V - a felett már életveszélyes (váltakozó feszültség esetén ez 50 V)

"Az elektromos autók meghajtásához 12 volt kevés, nem?."

Általában nagyobb van (hisz nagy - kW-os nagyságrendű - teljesítményt kell biztosítani, és a nagy áramerősség vastag vezetékeket igényel) - pár példa:

- Tesla Model 3 Long Range AWD 2021: 360 V ( [link] )

- Dacia Spring Electric Essential 2023: 262,8 V ( [link] )

Egy cella feszültsége a típustól függően eltérő, néhány V nagyságú. Nagyobb feszültséget az egyes cellák soros kapcsolásával lehet előállítani. Például annak idején a Gyöngyösi Erőműben a működtető feszültséget 220 V-os, a jelzőfeszültséget pedig 48 V-os akkumulátortelep szolgáltatta.

„Az elektromos autók meghajtásához 12 volt kevés, nem?”

Elvileg menne az 12 V-ról is, de akkor hatalmas lenne áram, amihez nagy keresztmetszetű vezetékek kellenének, illetve az elektronikát is nehéz feladat elé állítaná. Ugyanakkora teljesítményhez nagyobb feszültségen kisebb áram tartozik, ezért bizonyos észszerű határig célszerű a feszültség növelése.

5

„Nem a feszültség öl, hanem az áramerősség.”

Igen, de ahhoz, hogy nagy áram alakuljon ki, megfelelően nagy feszültség kell. 10 db sorbakapcsolt autóakkumulátorban bőven van akkora energia, hogy ugyanúgy megcsapkodjon, mint a 120 V-os hálózati feszültség. Eltérés csak annyi, az egyik egyen, a másik váltakozófeszültség.

Ez a tavalyi év slágere volt, hogy valakinek eszébe jutott, hogy az elektromos autók akkujainak feszültsége 120 V feletti, mely már emberre nem engedhető meg csak úgy (120 V a törpefeszültség határa DC-n), azaz ennek a kezeléséhez már elektromos szakember kell. A Feszültség Alatti Munkavégzés rendeletet hamar meg is változtatták, ezt is belevették a hatálya alá.

Egyébként azt tervezni, hogy csupasz, feszültség alatt álló részeket bármikor, hosszabb időre megérinthetnek, annál a korlát nem 50 V AC és 120 V DC, hanem száraz helyen 25 és 60 V, egyéb helyen 12 és 30 V.

Ahhoz, hogy hálózati eszközökkel kompatibilis áramot állítsunk elő nem kell feltétlen 230V-os cellafeszültség 50 Hz AC frekvenciával. Sokkal alacsonyabb is elég - azért vannak inverterek, hogy átalakítsuk nekünk megfelelő kimenetre.

Ezeket a mostanában népszerű szünetmentes tápokat pont erre találták ki ( [link] ) - az ukránok veszik őket, mint a cukrot, a legtöbb nyugati civil segélyből ilyeneket kérnek, mert a fronton egy lövészárokban is lehet hálózati eszközöket használni róla. Konyhanyelven gyakorlatilag ezek felelnek meg egy "230 voltos akkumulátornak".