A zenében az A hangból magyarul hogyan lett H?

Mármint hogy a B-ből? A német (és annak révén magyar) H az angolszász B megfelelője. A mi B-nk meg egy fél hanggal mélyebb.

Az okát nem tudni. Az egyik elmélet, hogy a cirkalmas gótikus B valamennyire hasonlított a H-ra, és a nagy kottamásolásokban elfajzott rá. A másik elmélet szerint simán csak hasznos volt önálló nevet adni a C alatti mindkét félhangnak, és a blatt/hart (lapos/kemény) jelentés úgy jön ki jól, ha a mélyebb a B és a magasabb a H.