A dekagramm rövidítése miért lett dkg, miért nem dg?

Vannak a tíznek a hárommal osztható kitevőjű hatványai az SI rendszerben (kilo-, mega-, giga-, terra- stb.; illetve milli-, mikro-, nano-, piko- stb.). Ezekkel nincs különösebb gond, az 1-nél nagyobb szorzót nagybetűvel, az 1-nél kisebbet kisbetűvel jelöljük, és mivel mindegyik más betűvel kezdődik, így nincs ütközés.

Van még négy olyan SI-prefixum, ami tíznek nem hárommal osztható kitevőjű hatványa:

hekto- (százszoros)

deka- (tízszeres)

deci- (tizednyi)

centi- (századnyi)

És itt az SI-rendszer azzal a sajátos megoldással élt, hogy ezeket mind kisbetűvel jelöljük, a hekto- és deka- esetében is. Csakhogy így ütközés van a deka- és a deci- között, mert mindkettőnek „d” lenne a rövidítése, nem lenne egyértelmű hogy mondjuk egy dm esetén deciméterről, vagy dekaméterről van szó. Ezért a deka- esetén a „da” a hivatalos rövidítés.

Amit nem is értek, mert egyrészt csinálhatták volna azt, amit a többi prefixummal, hogy az 1-nél nagyobb szorzót nagybetűvel írjuk, megoldotta volna a problémát. Gyanítom, hogy az SI-rendszer már meglévő szokásokhoz igazodva nem ezt a megoldást alkalmazta.

Másik oldalról azért sem igazán értem, mert jellemzően ez a négy prefixum csak néhány mértékegységhez kötődik. centiliter, deciliter, hektoliter van, de dekaliterről még nem hallottam. deciméter, centiméter van, de dekaméter, hektométer? Amúgy a dekagrammon kívül használjuk még máshol a dekát? Használjuk valahol a decigrammot? Mert ha mindkét kérdésre nem a válasz, akkor nincs valódi kétértelműség.

~ ~ ~

De ahogy látható, a deka- rövidítése „da” lenne, a dekagrammot meg mégsem úgy írjuk, hogy „dag”. Sejtésem szerint a dekagrammnak a dkg rövidítése még az SI-rendszer előttről származhat, amit még az SI-rendszer sem tudott felülírni.

A megoldás szvsz ott van, hogy a D az a Decimális szám rendszernek van fenntartva, ahogyan a H a hexadecimálisnak.

Így ütközés lenne a deka és a deci között, ahogy a hekto és a hexa között.

Tudom alsó index és a szám belé úgy jelöljük, de vannak más alkalmazások is, amikor ez a jelölés elfogadott (nem mindenhol lehet alsó indexet alkalmazni a szám után).

#3 > kilo rövidítése nem nagy, hanem kis k.

Igaz. Az ember gyerekkorában, megszokja ezeket, nem is nagyon gondolkodik róla, ezért jó így ránézni egy ilyen kérdés kapcsán. Ezek szerint a prefixumrendszer még kevésbé következetes. Sejtésem szerint ennek az oka, hogy addigra már volt egy konszenzusos, szokásos jelölésrendszer, és ehhez idomult az SI-rendszer is.

Érdekes, de Németországban nem ismerik a deci/dekát. Amikor először kértem valamit a hentesnél, dekában, kétszer kérdeztek vissza hogy mi az istent akarok, mire rájöttem hogy mi a baj. Decit se hallottam még soha senkitől.

Szerencsére a centi azért megvan nekik :)