Hogyan kell kiszámolni egy zuhanó test tömegét?

Az attól függ, mi esik le. Mondjuk egy tíz tonnás szikladarab, vagy fél grammos tollpihe.

Egyébként a test tömege nem függ a mozgásállapotától. A súlya függhet.

A test tömege nem változik (hacsak nem robban szét az esés végén).

Súlyát az m*a képlettel lehet számolni, ahol m a tömeg, a az eredő gyorsulása a földet érés pillanatában.

#3, igen.

Kiszámolni nem tudod, inkább kimérni. A földközeli nehézségi gyorsulás értékét 9,81 m/s^2-ben szokták meghatározni, ezt egy rakat dolog befolyásolhatja, de nagyságrendileg ezzel szoktak számolni a gyakorlatban is (ha jól emlékszem, van rá konkrét képlet is, ami még a szélességi és hosszúsági koordinátákat is magában foglalja, ami alapján adott helyen kiszámolható). Fizikapéldáknál pedig 10-re szokták kerekíteni, az egyszerűbb számítások érdekében.

13:17

Igen, de az attól függ...

Nem mindegy, hogy egy üveggolyóról beszélünk, ami tök rideg és kb azonnal megáll(vagy széttörik)

Vagy egy db rágógumi.

Az egyik néhány ezred mm úton áll meg a másik meg több mm deformációt enged.

De ha ez vmi házfeladat,akk valami nagyon egyszerű a válasz, pl. "A tömeg független a gyorsulástól"

A test gyorsulása egyfelől a két tömegtől (a testétől és ami vonzza, annak a tömegétől) függ, másfelől a közegtől és a test méretjellemzőitől.

Tipikus iskolai kísérlet erre, hogy mondjuk 1 méter magasságról egyidejűleg leejtünk egy vasgolyót és egy tollpihét, a tömegük azonos. A golyó esési idejét nem is nagyon érzékeljük, a tollpihe hosszan keringhet, mire földet ér. Ám ha ugyanezeket egy vákuum csőbe tesszük, esési idejük, tehát gyorsulásuk azonos.

Egyfelől a gyorsulást sem tudod kiszámítani, csak ha a többi adatot ismered, másfelől testtömeget mérni kell és lehet. És ennek a test mozgásához semmi köze.

A pontozásból úgy látom, vannak, akiknek a megértés reménytelen.

Valami férrement a kérdésben.

-Egy zuhani testnek nincs súlya, a zuhanás alatt a súlytalanság állapotában van.

-A tomegét megadtad a kérdésben 20 kg, az nem fogváltozni ha nem darabolod föl stb..

tudod mi a külömbség súly és a tömeg közt?

Nem a sulyát akarod kiszámolni, mert az nem változik ( csak annyival hogy 10 méterrel közelebb kerül a földhöz ezért jobban huzza, de az elhanyagolható)

A lezuhanó tárgynak a mozgásienergiája nő. A kiindulási helyzetienergiája (m * g * h) fog mozgási energiává alakulni. m*g*h vagyis 20kg * 10m/s2 * 10m = 2000 joul helyzetienergiája van. Tehát 0 méteren a tárgynak 2000 J mozgásienergiája lesz.

A mozgásienergia képletből: m/2 * v2 (tömeg fele, szorozva sebeség négyzete) kilehet számolni még a tárgy sebeségét.

m/2 * v2 = 2000

v2 = 200

v= 14.1 m/s

Amugy 2000 J az kb egy géppuskalőszer mozgási energiájaval egyenlő. Persze nagy különbség, hogy gépuska lőszerként, vagy egy 20 kg vasgolyó vagy, szivacsgolyó formájában érkezik ez az energia.

A fent említett mozgási energiát kell elnyelni amikor elkapod a testet.

20 kg, 10 m nél akkor 2000 J.

A fékezőerő munkavégzése: F*s=W

Ahol W a munka ez itt 2000 J

s az úthossz amin le akarod fékezni F az erő amivel fékezed.

Ha s 10 cm akkor. F=w/s=2000J/0.1m=20 000 N

Plusz rájön még a tesre ható súlyerő így 20 200 N

Ez akkora erő, mint egy 2020 kg-os test súlya.

Ha mondjuk 1m en történik a lassulás, akkor már csak 2000 N+súlyerő.

(Feltéve, hogy a fékezőerő időben állandó és hogy a fékező táv elhanyagolhatóan kicsi a zuhanás hosszához képest)