Miért használják a szolfézsban a kettős keresztet és a kettős bét, mikor az egy egész hangot módosít?

Értsük úgy C helyén cisz lesz egy kereszt esetén, ez egy félhang, ami pont C és D közt van: Akkor ezek szerint a kettőskereszt esetén D hangot kell játszanunk,és ennek ugye semmi értelme nincs: Ekkor a D hang más nevet kap, Ciszisz viszont nincs értelme hangokat átnevezni mert csak bonyodalmat okoz. Maximum az utolsó alsó pótvonal alá engednék dupla bét, az utolsó felső pótvonal felé a kettőskeresztet. De soha nem használnánk a dupla ragozást, a név A hang feletti nagyszekund hangjának normál nevén szerepelne. Három pótvonal van fent, és a harmadikon F hang szól: Nos ha F elé kettős keresztet teszünk, úgy lehetséges az ultra G hang elérése is. Tehát felső pótvinal felett lakik F és fisz= gesz és G a dupla kereszt jellel egyaránt. Alsó pótvonal alatt pedig eredetileg E lakik, ha azt b- vel vesszük dísz, duplabével pedig infra D hanghoz jutunk. De a többi helyen való használatot és dupla ragozást feleslegesnek tartom. Tehát dupla bé és kettős kereszt a hang terjedelem növelését szolgálhatná a violinos és basszus kottákban, mikor már elfogytak a pótvonalak, semmiképpen nem előjegyzést.