Szerintetek mi ertelme van a matematikának?

Az egész világ matematikából áll. Akármerre nézel a világban, mindenfelé geometriai alakzatokat látsz.

A számoktól lehetetlen megszabadulni, ha csak vásárolni mész, ott is számokkal találkozol, mert az árak abban vannak megadva. Egyszerűbb matematikai műveleteket végzel, ha számolod, hogy mennyit fogsz fizetni.

A matematika egy elvont tudomány, ezért szubjektív véleményem szerint az elvont gondolkodást is segítheti, tehát, hogy lásd másként a világot. A nehezebb matematikai feladványok megtornáztatják az agyat, és önmagában ránevelnek a problémamegoldásra. Hiszen a matematikában mindig a megoldást keressük. Illetve nagy hangsúly van benne az igazság és hamisság szétválasztására, amely az életben is jól jöhet.

A matematika ezen felül a természettudomány nyelve, lényegében ezen írjuk le a körülöttünk lévő anyagi világot.

Mindent összevetve a matematika egy gyönyörű tudomány. Szórakoztató, érdekes, és elvont. Nekem pont ez utóbbi miatt tetszik.

A matematika egyfajta absztrakciója, elvonatkoztatása a valóságnak. Vannak almáim.Vannak csavarjaim. Vannak kanalaim. Ezek teljesen különböző dolgok. Viszont van valami közös tulajdonságuk, a mennyiségük. Így elvonatkoztatva minden mástól – hogy mekkora, milyen színű, ehető-e, hol vannak – absztraháljunk egy tulajdonságot, amit nevezzünk számnak (jelen esetben darabszámról van szó).

Azt is megfigyelhetjük, hogy ez a tulajdonság hasonló események során hasonlóan viselkedik. Tudunk absztrahálni műveleteket, amit a számokkal tudunk megcsinálni. A valós tárgyakkal – alma, csavar, kanál, bármi – megesett hasonló történések – pl. elvesztettem egyet – a matematikai műveleteknek – pl. kivonás – megfelelően alakulnak.

De ugyanígy lehet absztrahálni más természetű matematikai fogalmakat is, pl. a geometria a térbeli viszonyok absztrakciója.

~ ~ ~

Tehát a folyamat a következő:

- Van egy valós, konkrét helyzet/történés. (voltak almáim: 🍎🍎🍎🍎🍎, az egyiket megettem)

- Ezt absztrakt szinten a matematika eszközeivel fogalmazzuk meg. (5-1)

- A matematika eszközeivel eljutunk egy problémától egy megoldásig vagy egy kiinduló állapotból egy végállapotig. (5-1=4)

- Innen aztán visszavetítjük a kapott absztrakt eredményt visszavetítjük a konkrét valóságra (4 → 🍎🍎🍎🍎, ennyi almám maradt)

A legszebb az egészben – és ez az óriási ereje –, hogy a középső két lépésben pontosan ugyanazt a matematikai összefüggést kell használni egy elgurult csavar esetén, vagy az eltört kanál esetén is, mint amit az elfogyasztott alma esetén is.

~ ~ ~

Tehát a matematika alapvetően arra jó, hogy ad egyfajta nyelvet, eszközt, amivel egzakt módon leírhatók, megfogalmazhatók a világ jelenségei közötti összefüggések.

(A matematika oktatása mindezeken túl pluszban hasznos, mert azáltal, hogy megismertet különböző jellegű rendszerekkel, amiben jól ismert utakon el lehet jutni egy problémától annak a megoldásáig, azáltal fejleszti a logikus gondolkodást, segíti kibontakozni a problémamegoldó képességed. A másodfokú egyenlet megoldóképletének megtanulásában nem az a pláne, hogy ezt aztán hű de gyakran kell majd használnod, hanem az, hogy általa gyakorolva a logikus gondolkodást, a problémamegoldást, majd a munkádban is, a hétköznapi életben is, annak összefüggéseit megismerve majd képes legyél problémát megoldani.)

A matematikának csak akkor van értelme, ha mennyiségeket akarsz leírni vagy egymáshoz rendelni.

Tehát vegyünk egy elvadult példát:

Elmész a piacra. Veszel almát. 1,6 kg kerül a kosaradban. Ki van írva, hogy 1 kg 470 Ft. Matematika nélkül hogyan számolod ki a fizetendő összeget?

A bankok nagyon szeretik a számolni nem tudó embereket. Veszel valamit 2 millió forintért. A maradék 1 milliót felveszed 5 év futamidőre évi 19% kamattal. Mennyit fogsz visszafizetni?

Hogy osztod be a fozetésed, zsebpénzed matek nélkül?

Azt szokták mondani, hogy a matematika a tudományok sulzolgálója. Ha mennyiségétől van szó mindig előkerül.

Na jó had zárjam egy viccel:

6 vagy 12 szeletre vágjam a pizzát? Hátra. Ma nem tudnék megenni 12 szeletet.

(Matek nélkül ezt sem értenéd)