Hogyan lehet egy robotnak emberi intelligenciája, ha csak azt tudhatja, amit beleprogramoznak?

4/ Pár dolgot azért tovább kellene pontosítani... és idézném, hogy

Azt mondod és okés, hogy a kérdésben van egy hamis állítás, na ez tényleg igaz és már ezzel is becsapós és félrevezető a kérdés tárgyalása. És onnan kell kezdeni, hogy konkrétan megválaszoljuk a kérdést:

"Hogyan lehet egy robotnak emberi intelligenciája, ha csak azt tudhatja, amit beleprogramoznak?"

- Egy robotnak nincs emberi intelligenciája és nem "tud" semmit. Egy szoftver sem tudatos, viszont úgy programozták, hogy hasonló működések mentén működjön.

Az viszont nem releváns válasz és félrevezető téves érvelés, ha vélhetően nem vallásosként a teológusokat becsméreljük, mert a robotokhoz és szoftverekhez semmi közük nincs. 🙂

A következő sorok is ugyanúgy félrevezetően letekt megfogalmazva, mint a kérdés is:

"A fejlett robot nem azt tudja amit beleprogramoznak, hanem amit az önfejlesztés során megtanul."

A fejlett robot sem "tud" semmit és a programja sem tudatos és emberi értelemben érthető önfejlesztése sincs. Ezek becsapós és emberekre igaz kifejezések hozzákeverése. Amúgy a net tele van ilyenekkel...

"Mindennek eredményeként már csak idő kérdése az emberit jócskán meghaladó intelligencia megszületése akár az embernél kisebb méretű hardverben is."

Ez szintén a kérdéssel azonosan félrevezető közlésmód. A "mesterséges intelligencia" egy téves kifejezés és szó sincs élőlényről. Az egy fajtája szoftvereknek, semmi más. Az is egy becsapós kifejezés, hogy "tanul".

Az embereknek a téves kifejezések használata okoz nehézséget, és minduntalan az emberek jellemzőiből vesznek át szavakat. De a mesterséges intelligencia nem tudatos, nem élőlény és nem intelligencia. A számológép sem jó matematikából és nem tud tudatosan számolni az sem. Az emberek láthatóan nehézkesen tudnak túllépni egy felkínált és bevezetett kifejezésen - sajnos ezt látni különféle területeken.

Ezt már ott elkezdték összekeverni, hogy a számítógép indulásakor kiírja, hogy "Üdvözli a Windows!". Hát az nem üdvözöl senkit sem. 😉 Csak kiírja a számítógép.

#8-asként Úgy gondolom az emberi agyban több ilyen bio-kémiai visszajelzési rendszer is van, ami segíti hogy egy kapcsolat megerősödjön, és kapcsolatok alakuljanak ki, vagy inkább háttérbe kerüljenek az agyban. Valószínű, ha mondjuk kiesik egy érzékszerv, akkor így lehet az, hogy más terület veszi át, mert az ő igen jele erősebb lesz és ezáltal a kapcsolatok inkább ezen sejtcsoportokban alakulnak ki, azaz mondjuk nem a jobb képértelmező, hanem a hangértelmezőké.

Tehát van egy prioritási beállítás.

Tételezzük fel, hogy a nagyon távoli jövőben megalkotunk egy olyan robotot vagy androidot (nagyjából egy Philip K. Dick féle replikánst), ami Képes a szenzorjaival felfogni amit mi az érzékszerveinkkel. Képes az érzelmek egész spektrumát szimulálni. Barátságot, szerelemet, amihez természetesen szükséges a tökéletes emberi külső is.

Az agya felhő alapúan működne egy ház méretű szuper-kvantum számítógép segítségével, ami képes az android szenzorjai által felfogott fizikai jelekre szinte tökéletesen úgy reagálni, mint ahogy azt az emberi agy is tenné. A neuronok folyamatosan új kapcsolatokat létrehozó hálózatán keresztül, a bélflóra és hormonális hatásokon túlmenően egészen a legapróbb részletekig.

Egy ilyen android nem lenne ember, de baromi nehéz lenne megállapítani róla, hogy valójában robot. Max nagyon fejlett Turing tesztekkel. Na de idővel ezeket a teszteket is megértené is kijátszaná. Tehát kialakulna egy rabló-pandúr játszma. Sose tudhatnánk, hogy a robot vajon csak azt mondja amit a teszt során hallani akarnak, vagy tényleg lebukik.

És akkor még nem beszéltünk a további filozófiai problémákról. Amik már évezredek óta fennállnak a materialisták és a idealisták között. (még ha nem is így nevezték magukat az ókorban) vajon van-e már lelke a robotnak, vagy az csak egy embernek lehet? Egyáltalán mi a lélek? stb. stb...

Az ilyen problémákat szemléltető sci-fi irodalom elég szerteágazó. nagyon úgy tűnik, hogy a kérdés miszerint: ,,Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal?" örökké megválaszoltalan fog maradni...

Az emberi intelligenciát önnön biológiai rendszerünk határozza meg. Természetesen már egy 100 forintos számológép is túlszárnyalja a fejben számolási képességünket. Ami csak egy nagyon kis szelete annak, amit önkényesen intelligenciának neveztünk el.

Ha emberi intelligenciát akarunk létrehozni, akkor a lehető legpontosabb módon kell leutánozni biológia sajátosságainkat. Ami max egy másolata lesz egy emberi lénynek. De bizonyos funkcióit az emberi gondolkodásnak már ma is jelentősen túlszárnyaltuk. Szóval már a kérdés maga is bután van feltéve. Nemigazán lehet rá válaszolni.

Amúgy a mesterséges intelligencia és az emberi között alapvető eltérés az, hogy előbbi folyamatosan tud fejlődni, míg utóbbinak a biológia korlátokat szab.

Egyébként a kettő ötvözete is elképzelhető természetesen ..

#6-os egyébként jól leírta, egy dolgot idéznék belőle:

"az AI fejlesztése az valójában különböző modellek megalkotásából (ezekre tekints nagyon bonyolult algoritmusokként ahol minden lépés valami felsőbb matematikai számítás) és azok betanításából áll"

Azt is írta a #6-os, hogy a fogalmakkal csínján kell bánni. Itt a "betanítás" szót is jobban ki lehetne fejteni, mert ez sem azt jelenti, amit emberként gondolnánk.

A "betanítás" azt jelenti, hogy nagymintás adatbázisokon végig futtatják az algoritmust. Ezek az adatbázisok úgy működnek, hogy kb. a 75%-a az adatoknak betanít, a maradék 25% pedig ellenőrzésre van. Pl. mutatsz az algoritmusnak több ezer képet, amin székek, illetve esernyők vannak. Az algoritmusok alapján a képek háromnegyedén "betanul", a maradékon pedig ellenőrzi magát, hogy működik-e a modell. És még így is van hiba benne. Vagyis ha egy ilyen modellnek te utána mutatsz egy képet, akkor nem azt mondja meg neked, hogy ez szék vagy ez esernyő, hanem azt, hogy ez 84%, hogy szék, 47% hogy esernyő. Ha mutatsz neki egy képet az óráról, akkor is megmondja neked, hogy ez 23% hogy esernyő, mert ő csak a szék és az esernyő közül tud választani.

Ez csak egy beprogramozott modell, a matematikai statisztikán alapul az egésznek a működése. A nagymintás betanulás azért kell, hogy ezután statisztikát készítsen, hogy ha egy újabb képpel találkozik, akkor valószínűleg ez szék vagy esernyő.

Ez nem "tanítás" emberi értelemben, nem gondolkodás, és nem emberi intelligencia.

Pont az a lényeg benne, hogy ha egy óvodásnak megtanítják, hogy mi a szék, megtanítják, hogy mi az esernyő, akkor egy karórára nem fog statisztikát mondani, hogy szerinte ez szék vagy esernyő. A gép így működik, az ember nem.