Tényleg igaz lehet, amit ez a short videó állít a pénzérme feldobásának, és lehetséges kimenetelének a valószínűségéről?

> „Mi történik akkor, ha nincs "felső" rész, hanem élére állítod, és úgy dobod el,”

Ezt valóban nem nézték, szóval tényleg jó kérdés. De elég életszerűtlen, hogy valaki azzal pepecseljen, hogy az élére állítson egy érmét, amikor gyorsan akar eldönteni valamit.

> „vagy pedig megpörgeted?”

Pont ez van az effektus mögött, ha jól értem.

> „Pl. a különbséget okozhatja az is, ha az érme egyik oldala nehezebb.”

Az érmék különben szabályosnak bizonyultak, az esetek 50:50 arányban dobtak fejt és írást.

Az 1981-82-es tanévben az akkori Kossuth Lajos Tudományegyetemen a vegyészeknek a legendás Szvetits Zoltán tanár úr tartotta a matematika előadásokat. A valószínűség számításnál az egyik évfolyamtársam azt találta kérdezni az előadás során, hogy:

- Tanár Úr kérem, mi van akkor, ha egymilliószor dobunk fel egy érmét, és mind az egymillió dobás fej.

Szvetits Tanár Úr válasza:

- Nade kedves kolléga, egymillió dobás az nem sok! - mondta széttárt kezekkel. - Én a sokaságról beszéltem az előadás elején. De maguknak ezt nem kell magyarázni. Maguk vegyészek. Maguk ismerik az Avogadro számot. Na, az már sok! Ha Avogadro számszor dobnak, ott már 50-50 százalék lesz az előfordulási gyakoriság...

A buta hatásvadász videó. Ráadásul rohadt idegesítőek ezek a függöleges arányu filmek, aki ilyet csinál az eleve idióta.

Egy nem tökéletesen szimetrikus tárgynál, mint egy pénzérme, mindenféle mérés nélkül is nyilvánvaló, hogy lesz különbség a két oldal esélye között.