Szerintetek mekkora lenne egy Interstellar űrhajó?

Nyilván több km feletti méretekben érdemes gondolkodni, ha emberek szállítása a cél.

Viszont kétséges, hogy érdemes-e embereket szállítani, hisz már nyilvánvaló, hogy hamarosan sokkal alkalmasabb létformák is lesznek erre a célra.

Kérdező - mi a francnak mennének az emberek máshova, ha úgyis csak a földön érezhetik jól magukat? A mesterséges intelligencia bárhova tud majd alkalmazkodni, és sokkal fejlettebb kultúrát fog képviselni az emberinél.

Az ember még a földön se képes konfliktusmentesen élni, nemhogy egy rakás generációnyit egy szűk űrhajóban tenyészni, hogy azután onnan kiszokhasson egy sivár bolygóra.

Műszaki szemszögből grandiózus hülyeségek a filmekben látható hatalmas űrhajók. A mozijegy eladás és az űrkutatás nagyon más módszereket igényel.

Nézd meg a műholdak fejlődését: a több tonnás kisteherautó méretű dobozok helyett ma már a java része vödör méretű (a kinyíló napelemek nélkül. A jövőben még kisebbek lesznek. Szerintem nem túlzás, hogy az első csillagközi szondák legfeljebb borsszemek lesznek. Bár ha méretben nem is, de tömegben mindenképp.

Ahhoz hogy belátható időn belül oda és visszaérjen egy szonda nagy sebesség kell, ez pedig erősen korlátozza az eszköz tömegét.

Szerintem egy O'Neill henger lenne, csak a hajtómű felé keskenyedne a henger átmérő.

Ezek kb a legkisebb átmérőjű építmények, amikben már nem zavaróak a fórgó vonatkoztatási rendszerben ébredő mindenféle látszaterő. De 1G centrifugális gyorsulást produkálnak.

Ha egy hajtómű is dübörög rajta, akkor jobb ha kúpos, mert így a lakófelület merőleges maradhat az együttes (fentrifugásli+transzlációs) gyorsulásvektorra.

Úgy rémlik, hogy valami 4 km hosszú és 1,5 km átmérjőjű, de wikpédia megmondja.

Pedig már nem ártana elkezdeni fejleszteni ha a fejlesztés el is tart 100-200 évig is akár. Mondjuk az olaszoknál aki oliva fát ültet annak 90 év után lesz a termése, szóval aki ülteti az az unokáinak ülteti. Van pár probléma az in terstellar űrhajó koncepció megoldásával. 2 legnagyobb probléma a távolság és az energia szükséglet.

-Mivel 50 év alatt kellene minimum odaérni, én ezalatt azt értem hogyha valaki 50 évnél tovább utazik annak fennáll a veszélye hogy hiába indulsz el hamarabb, lehet hogy az ér oda hamarabb aki később indítja a rakétáját mert az már sokkal fejlettebb lesz, az 50 év alatt fejlettebb konstrukciót fejlesztenek ki. Tehát minimum 50 év alatt oda kell érni.

- Ahhoz hogy legalább 50 év alatt odaérjünk a legközelebbi csillagokhoz minimum a fénysebesség 10%-át kellene elérni. Ami kémia meghajtással szinte lehetetlen. Vannak erre koncepciók a kémiai meghajtással kapcsolatban mint pl: a Daedalus terv, de ezek sikerességi rátája jóval kisebb mint mondjuk egy fúziós meghajtásnak. Egy 1 tonnás tömeg a fénysebbeség 10%-ra 100 milliárd kwh munka szükséges, a veszteségeket nem számoltam bele.

- Tehát akkor a hatásfokot tekintve egy új energiaforrást kellene találni, kémiai helyett megfelelne a fúziós, de még szobahőmérsékleten a hidegfúziót se tudjuk megalkotni nem hogy a meleget. És akkor nem beszéltem az antianyag meghajtásról ami még jobb lenne mert az annihaláció során tiszta energia keletkezik.

- Mikrogravitáció leküzdése, kellene mesterséges gravitáció is, mert nagyon hosszú az út, ezek több éves utak.

- Nem ártana egy Ramjet is rá hogy a csillagközi anyagot összegyűjtse és felhasználja az út során.

- A mikrometeoritok egy kis kavics is akkorát robban mintegy gránát. Ehhez is valami erőteret kellene alkalmazni és az űrhajónak is olyan anyagból kellene állnia ami nagyon strapabíró, valami grafén alapú pajzsra gondoltam mondjuk egy szén-nanocső pajzs megtenné vagy kitudja lehet hogy még az is kevés lenne, de ez már a mérnökök gondja lenne.

- A kozmikus sugárzás elleni védelem, bizony ez is közrejátsszik a DNS-károsodásokat tekintve, rákos megbetegedések kockázata is növekszik az idő előrehaladtával stb.

- Illetve ugye a képzett személyzet, mert több éves küldetés során biztos nem hibamentes lesz a dolog, orvosok, mérnökök. Valaki rosszul lesz vagy gond van megfelelő orvosok. Mérnökök akik ugye a hajót felügyelik ha bármi gond van.

- Pisi-kaki probléma.

Egy zárt körű rendszerel: Az űrhajóban használt WC-rendszer olyan tervezésű lehetne, hogy a vizelet és széklet újrahasznosítható legyen. Például a vizeletből lehetne desztillálni a vizet, és a székletből energiát nyerni. Ez egy komplex technológiai feladat lenne, de hosszú távú utazásoknál ésszerű megoldás lehet.

Szűrés és tisztítás: Az űrhajóban be lehetne vezetni olyan szűrőrendszert, amely képes a vizeletet és székletet tisztítani és újrahasznosítani. Ehhez speciális tisztitító és szűrőtechnológiákra lenne szükség.

Biológiai kezelés: Olyan biológiai rendszert is tervezhetnénk, amely segítségével a vizeletet és székletet növények vagy mikrobák feldolgoznák. Például az űrhajóban lehetne olyan kis zárt ökoszisztémát létrehozni, amelyben a növények és mikrobák a biológiai úton lebontják a szerves anyagokat.

Tárolás és visszavitele: Egy másik megoldás lehetne, hogy az emberi hulladékot, beleértve a vizeletet és székletet, speciális tartályokban tárolják az űrhajón, majd amikor az űrhajó eléri egy bolygót vagy égitestet, ahol megfelelő erőforrások és technológia áll rendelkezésre, a hulladékot feldolgozzák vagy visszatermelik.. Ehhez speciális tisztító- és szűrőtechnológiákra lenne szükség.

- Az élelem és a felszereléseknek a helye, viszont ezt azzal is lehet ellensúlyozni mert a végtelenségig nem lehet az űrhajó méretét növelni, hogy egy 1000-2000 interstellar űrhajóból álló konvoj kezdi meg útját a promiximához, ami külön külön visszi az élelmet és a felszerelést amit majd a promiximán felhasználnak majd egy civilizáció felépítéséhez.

- A hajón helynek kell lennie az élelem és ugyan úgy a felszereléseknek amit használnak ugye a haverok.

És ezzel még nincs vége a problémáknak a negyedét se az 1/8-át se soroltam fel a problémáknak amik megoldásra várnak. A problémák végesek szóval megoldhatónak látszik az évszázadok során. De mi ezt már nem érjük meg. Ha valaki elkezdené építeni ma egy koncepció alapján ezt a konstrukciót ükunokáink láthatnák, szerintem.

Holdról is lehetne indítani ott is kisebb a gravitáció mint itt.

Esetleg olyan anyagból állna az űrhajó ami könnyű és erős mint pl: a szén-nanocső és nem lesz akkora tömege.