Miért ilyen lassú a fény?

"ha a tér véges akkor valamiben van"

Ez nem kötelező.

> Mert akármi is legyen az objektum, az maga idézi elő a fénytörést, mely fénytörés aztán megindul fénysebességgel mindenhova

A fénytörés annak a jelenségnek a megnevezése, hogy a fény különböző közegekben különböző sebességgel halad, aminek következtében a két közeg határán az útja megtörik, különböző szöget zár be a fény útja az egyik és a másik közegben a belépési pont érintőjével. A fénytörés pont annyira nem indul meg, mint amennyire a súlytalanság nem esik le, meg amennyire a hőtágulásnak nem nő a térfogata.

Ha fizikáról akarsz beszélgetni, akkor érdemes lenne megtanulni az alapjait, hogy jól használd a fogalmakat.

~ ~ ~

> Mert a fény az univerzum alapvetése.

Az alapvetés meg a természettudományokban, a fizikában azt jelenti, hogy… Ő… Nincs ilyen fogalom. Ez a mondat nem jelent semmit, illetve bármit jelent, amit valaki mögé akar gondolni.

> Tehát a fény ezzel a kicsike sebességgel kielégít minket a mindennapi földi tájékozódásban ill. egyéb boldogulásokban..de viszont univerzumi léptékben nagyon korlátozó tud lenni ez a parányi sebesség.

Kit és miben korlátoz? Én első megközelítésben nagyobb korlátozó tényezőnek tartom azt, hogy számos anyag elnyeli a fényt. Második megközelítésben persze ha nem így lenne, élet sem nagyon létezhetne.

De hogy ettől miért lenne az #5-ös válaszom hibás, ez a válaszom melyik megállapítását cáfolja, arra – stílszerűen fogalmazva – nem derült fény.

~ ~ ~

> nem illik az összképbe

> Ugyan már itt valami nem ok.

> Mit nem veszünk észre?

Ezek a kijelentéseid csak annyit árulnak el, hogy a jelenlegi tudományos ismereteinkből kirajzolódó kép az valóságunkról, az valamiféle ellentmondásban van a te elvárásaiddal, elképzeléseiddel. De ezek csak az elvárásaidról és elképzeléseidről mondanak el bármit is.

> Miért korlátolt a fény?

Ez nem a fény sajátossága alapvetően, hanem a fizikai világunk geometriai természetű sajátossága. Ha a fotonnak lenne tömege, akkor is lenne valamiféle határsebesség, amit nem lehet átlépni, és a foton sem tudná elérni. Hogy ezt a határsebességet pont a fényről neveztük el, annak pusztán annyi az oka, hogy mivel a fotonnak nincs tömege, ezért vákuumban ezzel a bizonyos határsebességgel halad. Ahogy azzal haladna minden olyan test vagy részecske, aminek nincs tömege.

> És miben van benne a tér?

Nem kell, hogy benne legyen bármiben is.

> Mert ha a tér véges akkor valamiben van

Egyrészt különböztessük meg azt, hogy valaminek véges vagy végtelen a kiterjedése. Ez egy dolog. Ettől részben-egészben független dolog, hogy valami határtalan-e. Ott a földfelszín. A kiterjedése véges, véges számú A4-es papírlappal le lehet fedni a felületét. Viszont határtalan, mert nincs széle, utazhatsz bármerre a felszínen, nem fogsz találni egy határvonalat, hogy itt van a földfelszín vége.

A jelenlegi ismereteink alapján a legvalószínűbb feltételezés az, hogy a világegyetem kiterjedése véges, viszont a világegyetem határtalan. Nem úgy, ahogy a földfelszín, de ilyen tekintetben mégis hasonló.

A földfelszínen – fontos, hogy itt a Föld kétdimenziós felszínéről van szó – mivel bármerre mész, nem fogsz egy határvonalba ütközni, hogy itt van a földfelszín vége. így nem is értelmezhető az, hogy mi van ezen a határvonalon túl, hiszen nincs ilyen határvonal. A földfelszín a határtalan de véges kiterjedésű jellegével nincs benne semmiben.

De lehet valami határos úgy, hogy szintén értelmezhetetlen a határvonalon túliság. Megint csak a földfelszínt például véve a földfelszín bármely pontján értelmezhető az északi irány, és vannak a földfelszínnek olyan pontjai, amik északabbra vannak. Egészen addig, amíg el nem érünk az Északi-sarkra. És el tudunk érni, mert a földfelszín többi pontjánál értelmezhető, hogy milyen távolságra van az Északi-sarktól, ez a távolság véges, így adott sebesség esetén véges idő alatt elérhető az Északi-sark.

Az Északi-sark egy határ. Sajátos határ, mert pontszerű, de határ. Viszont itt értelmét veszíti az észak, mint irány, értemét veszíti az a kérdés, hogy mi van az Északi-sarktól is északabbra. Határ van, a „bent” – az Északi sarkon inneniség – értelmezhető, a határon túliság, a „kint” viszont nem értelmezhető.

Az univerzum is hasonlít ehhez, csak míg a földfelszín kétdimenziós tere egy háromdimenziós világban létezik, addig az univerzum háromdimenziós térként hasonló ehhez, és ehhez egyáltalán nem szükséges feltételezni azt, hogy ez az egész egy négy- vagy többdimenziós térnek lenne a része.

~ ~ ~

Hogy ez neked nem feltétlenül áll össze? Sebaj. Rengeteg dolgot egy fizikus, matematikus sem feltétlenül tud elképzelni. Ezért jó a matematika nyelve, mert anélkül tudunk következtetéseket levonni, anélkül tudjuk egzakt leírását adni valaminek, hogy el kellene képzelni.

Mondok egy példát. El tudjuk képzelni és ábrázolni is tudjuk egy egyparaméteres függvény képét. Lásd: [link] Egy kétparaméteres függvény képét már csak térben tudjuk ábrázolni de az még elképzelhető. Lásd: [link] . Hogy hogyan is néz ki egy nyolcparaméteres függvény, azt senki nem tudja elképzelni. De ugyanolyan jól le tudjuk írni matematikai eszközökkel, ki tudjuk számolni mondjuk a csúcspontját, lokális minimumát stb. stb… És ilyen van, mondjuk ha azt kell valahol megfogni, hogy hogyan alakulnak a bérek az elvégzett iskolaévek, az életkor, a nevelt gyerekek száma, meg mondjuk a település lélekszáma függvényében. Ezt egészben egy ötdimenziós ábrán lehetne szemléltetni, csak mivel nincs ennyi térdimenziónk, ezért nem lehet egészében szemléltetni.

Szóval ha a fenti véges–végtelen, határos–határtalan kérdéskörre annyi lenne a válaszod, hogy ezt nem tudod elképzelni, vagy nem áll össze neked a kép, akkor az önmagában nem érv, mert az csak a képzelőerődet, absztrakciós készségedet jellemzi.

~ ~ ~

És ennek mi köze annak, hogy a világban számos olyan tulajdonság van, ami korlátos és/vagy diszkrét, és többek között a fénynek bizonyos tulajdonságai is ezek között van? Miért kellene, hogy a sebesség korlátlan legyen? Vagy mekkora lenne az a fénysebesség, ami számodra már megnyugtatóan nagy lenne? Pl. ha Napból induló fény 1 másodperc alatt elérne a Földre, az jobb lenne? Mitől, milyen szempontból? És ha a fény 1 perc alatt elérne a látható univerzum jelenlegi határáig az mitől lenne jobb? Hiszen 1 nanoszekundum alatt az útnak csak a töredékét tenné meg. Ez így eléggé önkényes és indokolatlanul önkényes minősítése a fény sebességének.

~ ~ ~

> Valaki..valaki.. Na valaki. Gyerünk.

Mi is lenne a feladat? Azt, hogy milyen a világunk, azt megfigyelések, mérések mentén tudjuk megismerni, abból alkotunk modellt. Lehet persze a kanapén ülve is felvetni hipotéziseket, de amire jutunk az önmagában még csak színtiszta spekuláció lenne.

Az az elvárás, hogy legyen a világnak egy olyan leírása, ami a te személyes értékelésed alapján elfogadható, megemészthető? És ha a világ nem olyan, ami számodra jól befogadható és megemészthető? Ez olyan, mintha valaki azt mondaná, hogy neki a negyedfokú egyenlet megoldásának a módja túl bonyolult, és van olyan teljesen megalapozatlan elképzelése, hogy ennek egyszerűbbnek „kell” lennie. De nem az. Ezzel egy matematikusnak nincs dolga, legfeljebb ha dolga van valakinek ezzel, az a világot mindenképpen egyszerűnek látni akaró embernek.