Miért ilyen lassú a fény?

A fizikában – meg úgy a természettudományokban – a miért kérdése nem értelmezhető.

Fel lehet tenni a „hogyan” kérdését. Hogyan függ össze mondjuk egy ellenálláson eső feszültség és az áramerősség. Ezekből aztán szép képleteket, függvényeket lehet csinálni. És ez jó, hiszen a természettudományok alapvetően a világ jelenségei közötti összefüggéseket igyekszik feltárni.

Ami még értelmesen feltehető kérdés az a „minek a következményeként”. Mondjuk a konyhasó sűrűsége, olvadáspontja vagy a törésmutatója annyi, amennyi. Ezeket szépen meg lehet mérni. De feltehető a kérdés, hogy minek a következménye az, hogy ezek a tulajdonságok olyanok, amilyenek. Ha szerencséd van, a megfelelő összefüggésrendszer mentén vissza tudod vezetni a dolgot néhány a sóra jellemző paraméterre (pl. a nátriumban és a klórban található protonok száma), meg néhány alapvető állandóra (elemi töltés, Planck-állandó, fénysebbesség).

A fénysebesség viszont alapvető konstans. Kvázi a világegyetemnek, a téridőnek egyfajta geometriai természetű paramétere, nem következik más alapvető állandóból. Mondhatni a fénysebesség azért annyi, amennyi, mert mi a világunk olyan, amiben a fénysebesség annyi, amennyi.

Nota bene hogy vákuumban a fény mekkora távolságot tesz meg egy másodperc alatt, és hogy mekkora az univerzum, annak az aránya azért erősen függ attól, hogy mikor nézzük. Az univerzum korai időszakában ez az arány más volt, mint most, és más lesz x milliárd év múlva. Vagy az időfaktor is nézőpont kérdése. A fény által megtett utat egy másodperc alatt nézzük? Vagy egy év alatt? Vagy egymilliárd év alatt? Hogy az emberi élet időtartama annyi, amennyi, az részben esetleges, hogy mi ehhez mérten értelmezhető, ettől nem túl sok nagyságrendben eltérő idő alatt nézzük azt, hogy mekkora utat tesz meg a fény, az szintén esetleges.