Miért mondják, hogy az univezrumnak van valamilyen formája, ha közben azt is mondják, hogy végtelen?

Nyilván alakiságra is lehet következtetni a háttérsugárzás intenzitáseloszlásából (gondolom erre céloztál). Teljesen korrekt elméleti következtetés az ilyesmi.

A képzett emberek hozzá vannak szokva az ilyen gondolatmenetekhez, hisz a múltban is az ilyen gondolkodás vitte előre a haladást.

Szóhasználati zavar van. Kizárt, hogy fizikus a világegyetemre alakot mondana. Akkor nem fizikus. Szerkezetet viszont mondhat. A szerkezet bármely térrészben valamilyen szempont szerint vett tulajdonságok változásai. Például mondják, hogy a világegyetem túlnyomórészt homogén. Ami azt jelenti, nincs jelen anyag. Vagy a mi galaxisunk (tehát amelyben a naprendszer van) egy lapos spirálszerkezet több karral. És még sok dolgot lehet mondani a szerkezetére, például, hogy sűrű galaxisok környékén gravitációs görbülete van.

Azt sem mondja senki, aki ezzel foglalkozik, hogy az univerzum végtelen. Azt mondjuk, az univerzum MODELLJÉT érdemes végtelennek tekinteni, mert ekkor egyrészt semmiféle tapasztalattal nem vagyunk ellentmondásban, másfelől ha (bármilye nagy) végesnek tekintenénk, akkor meg kéne mondani, milyen a "széle", miért pont akkora és mi van utána. Egyébként konkrét tapasztalatunk csak véges térrészről van, mert tapasztalat csak onnan ideérkező jelből lehet, és műszereink csak véges távolságból érkező nagyon erős jelet (mire ideér, éppen hogy észlelhető) képesek érzékelni.

A világról nem mondják, hogy végtelen.

Lehetséges - de nem tudjuk.

Viszont határtalan. Ne keverd a kettőt.

Dávid Gyula magyarázza ezeket nagyon jól a videóiban.

Csak sajnos nem tudom, melyikben, mert jó sok van neki.

A végtelen (a térben) azt jelenti, hogy bármely konkrét pontot adsz meg, mindig van azon túl is.

A határtalan (a térben) azt jelenti, nincs széle, de nem végtelen Például a (0,1) nyílt intervallum határtalan, de nyilvánvaló, hogy véges.

Itt a kettő összefüggésbe hozása attól van, hogy annyi igaz, mindkettőnél bármely a halmazhoz tartozó pontot adsz meg, mindig van "utána" (ez a "nyíltság" legfontosabb jellemzője), a határtalan azonban mindig véges térrész, a végtelen pedig nem. Például jó elválasztás, hogy a bármilyen végeskockát adsz meg, az mindig a tér belseje. A határtalan esetén van olyan véges kocka, amiben benne van a határtalan tér.

Sokan hozzák példaként a föld felszínét, hogy az "határtalan". Ez bizonyos szempontból igaz, de ez fogalmilag egy teljesen más határtalan az előbbihez képest, csak ugyanazt a szót használják rá, ami nagyon szerecsétlen megközelítés.