Arthur Jensen, Philippe Rushton: Psychology, Public Policy and Law
Richard Herrstein, Charles Murray: Haranggörbe
Richard Herrstein, Charles Murray:: Normáleloszlás
Roger Roots: 100 tény az emberi rasszok közötti különbségekről
Roger roots: Egy ügyvèd akinek köze nincs se a genetikàhoz, se a biològiàhoz, ezek jönnek be google keresès alapjàn:
Làtszik, hogy egy nagyon komoly ember a fent emlìtett tudomànyterületeken.
Charles Murray Haranggörbèjèről:
Lack of peer review
Edit
Herrnstein and Murray did not submit their work to peer review before publication, an omission many have seen as incompatible with their presentation of it as a scholarly text.[11][15] Nicholas Lemann noted that the book was not circulated in galley proofs, a common practice to allow potential reviewers and media professionals an opportunity to prepare for the book's arrival.[11]
"Mainstream Science on Intelligence
An opinion statement endorsing a number of the views presented in The Bell Curve called "Mainstream Science on Intelligence"[16] was published in The Wall Street Journal in 1994 and subsequently reprinted in the journal Intelligence. The statement was drafted by Linda Gottfredson, a professor of educational psychology at the University of Delaware. It was sent to 131 researchers whom Gottfredsen described as "experts in intelligence and allied fields". Of these, 52 signed the statement, 48 returned the request with an explicit refusal to sign, and 31 ignored the request.[17][18]
According to a 1996 response by former American Psychological Association president Donald Campbell, only ten of those who signed were actual experts in intelligence measurement.[19] The Southern Poverty Law Center reports that 20 of the signers were recipients of funding from the white-supremacist organization the Pioneer Fund, including Gottfredson herself.[18]
In subsequent years, both the substance and the interpretation of this letter have received widespread criticism from the scientific community.[20][21][19][22][23][24]"
De egyèbkènt èn olvastam a könyvet ès a szerző egy helyen pèldàul egy olyan kutatàsra hivatkozik ami ÖT fős mintaszàmmal dolgozott. Azt egy hülye is tudja, hogy ez nem lehet reprezentatìv minta.
Egyèbkènt Charles Murray is egy egyszerű politològus, magyaràn bölcsèsz. Ezek nem termèszettudòsok.
Az első pár: "Articles in a 1989 issue of Behavioral and Brain Sciences criticized the theory. Judith Anderson said his work was based on statistically flawed evidence,[25] John Archer and others said that Rushton failed to understand and misapplied the theory of kin selection,[26][27][28] Judith Economos said that Rushton's analysis was speculative, that he failed to define the concept of altruistic behavior in a way that it can become manifest, and that he failed to show any plausible mechanism by which members of a species can detect the "altruism gene" in other members of the species.[29] Steven Gangestad criticized Rushton's theory for not being compelling in terms of its attractiveness as an explanatory model.[30] C.R. Hallpike said Rushton's theory failed to take into account that many other traits, ranging from age, sex, social and political group membership, are observably more important in predicting altruistic behavior between non-kin than genetic similarity.[31] John Hartung criticized Rushton for failing to conduct an adequate control group study and for ignoring contradictory evidence.[32]"
Szòval ezek mind olyan szerzők, akiket a szakmàjukon belül erős kritikàk èrtek, ès politikusok ès neonàcik èrtettek egyet velük mindenben. Nem jò felosztàs.
Szerintem ez a térkép magáért beszél:
#23 Nem az a kèrdès hogy egyforma-e hanem hogy mekkoràk a különbsègek ès mièrt. Persze eddig a kèrdèsig csak a kutatòk jutnak el akik tènyleg komolyan is veszik a kèrdèst, ès nem csak a politikai nèzeteiket akarjàk igazolni minden àron.
Harminc èv alatt nőtt az IQjuk az amerikai feketèknek, a szegregàciò visszaszorìtàsa utàn. Furcsa az a genetikai àllandò, ami ilyen rövid idő alatt változik.
Az is èrdekes, hogy hogy lehet az ugandai feketèknek ennyivel alacsonyabb az IQ-ja az amerikai feketèkènèl, ha ez belèjük van kódolva. Nyilván nem ilyen egyszerű a dolog, hiszen túl nagy a két csoport között a különbsèg.
Ràadàsul az iq tesztek olyan pontatlanok, hogy ha valaki éppen egy olyan helyzetben tölt ki egyet, amikor meg van szorulva anyagilag (magyarán szegény) akkor jelentősen alacsonyabb pontszámokat produkálhat.
Ez is azt bizonyítja hogy az IQ mimt mértékegység már önmagában nem egy kőbevésett dolog.
Az afrikai etnikumok között nagyobb a genetikai diverzitás, mint az afrikaiak és az eurázsiaiak között:
Ennek is az az oka, hogy a bőrszín egyszerűen nem jó arra, hogy genetikailag kategorizáljuk az emberiséget. Olyan mintha hajszín alapján akarnánk ugyanezt csinálni.
"Harminc èv alatt nőtt az IQjuk az amerikai feketèknek, a szegregàciò visszaszorìtàsa utàn."
Mert elkezdtek fehérekkel keveredni, illetve mert egy civilizált társadalomba erőltették bele őket, így az evolúcióban elkezdett számítani valamennyit az intelligencia is.
"Az afrikai etnikumok között nagyobb a genetikai diverzitás, mint az afrikaiak és az eurázsiaiak között"
Ami nem jelenti azt, hogy intelligencia terén ne maradnának el a fehér emberektől.
#27 Igen, azért sötét a bőrük, mimt az éjszaka. :D
Sejtettem hogy valami hasonló mindenféle tudományos alap nélküli böszmeséget fogsz idehányni.
Nem tűnt fel hogy ez már a tudomány, és nem a politika kategória? :)
#28 Minimum fél évszázada ugyanaz az oktatás érhető el a négerek számára, mint a fehérek számára. Ha úgy lenne, ahogy beállítod, és csak az oktatáson múlna minden, akkor a fehérek és négerek IQ-ja közötti különbségnek nem csökkennie kellett volna, hanem mára teljesen el kellett volna tűnnie. Az IQ-teszt egyébként is készségeket mér, nem elsajátított tudást, pont azért, hogy mindenki egyenlő esélyekkel induljon.
A kérdés van rossz kategóriában. Amióta világ a világ, a tudomány alá van rendelve az épp aktuális diktatúrának. Ma tilos a fajok közötti egyértelmű különbségekről beszélni - pontosabban akkor tilos, ha azok a fehérek javára szólnak. Aki mégis megteszi, az úgy jár, mint ez a Nobel-díjas tudós:
És miért ennyire fontos neked hogy ki legyen mondva hogy a feketék buták?
Attól neked jobb lesz?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!