Mi lesz egy országban termel többlet áram sorsa? Gondolom átmegy a szomszédba stb.. de mi van, ha az egész rendszerben több van, mint ami kell?
Az erőművekben levő generátorok akkor termelnek, ha fogyasztás jelentkezik.
Ha nincs fogyasztás, akkor forognak, de nem termelnek, a szabályozórendszerek pedig őrült iramban mindent elkövetnek, hogy a fordulatszám ne ugorjon fel, a kazán ne hevüljön túl.
Pont benne vagyok, túlfeszültség miatt rendszeresen lekapcsol a napelemünk. Bosszantó, mert termelhetne, de nem tud, egyéb dolog nem történik.
Fura, de az elektron a drótban csak akkor indul el, ha van fogyasztás.
Napelemes rendszer termelhet például akkumlátorra. Elég kis hatékonysággal mondjuk, de valamicskét így lehet hasznosítani a napsütéses órák többlettermeléséből. De az is lehet hogy simán lekapcsol a rendszer, ha nincs fogyasztás.
Ha nincs egy aktív fogyasztó a rendszerben, akkor nincs áram sem, szóval nincs mit és hova termelni.
Ezért van már szinte teljes európa egy rendszeren. És az egészet együttesen szabályozzák. Vannak gyorsabban és lassabban fel illetve leterhelhető erőművek. Ezeket (több) központból írányítják, folyamatosan figyelek a rendszerterhelést és ennek megfelelően szabályozzák az egészet. A nagy naperőművek is szabályozhatóak (valamennyire). De a gázos erőművek egészen gyorsan és egészen jól szabályozhatóak. A rendszerírányítás (ezek meg egymással) számítógépe össze van kötve az erőmű rendszerével és onnan kapja meg a jelet, hogy mennyivel kell menni.
Ha az országban töblet kelletkezik akkor azt exportáljuk.
Aktuális grafikonok: [link]
Ezen meg az látszik, hogy egy adott pillanatban mennyi tartalék van a rendeszerben amit be lehet kapcsolni, be lehet vonni a rendszerbe (ez rá van ültetve a pillanatnyi rendszerterhelésre):
Ezen (mai adat, teháet 2023.05.24 13:34):
blob: [link]
(ha másolod a linket a blob: https:// az eleje figyelj)
Aktuális adatok: https:// www.mavir.hu/web/mavir/energia-mix-eromuvi-termeles-primer-forrasok-szerinti-megoszlasa-es-az-import-export-szaldo-brutto-uzemiranyitasi-meresek-alapjan (ez rendszeresen frissül)
Itt a mai adatban látszi, hogy a lila ("export-import") 9 óra körül negatívba váltott ahogy a naperőművek (sárga) kellően nagy lett, és valószínűleg nem nagyon volt leszabályozható gázos erőmű (világoskék) /látszik, hogy történt leszabályzás a gázosoknál, világos kék sáv). Az, hogy a gázosok nem vihetőek lejebb annak ezer oka lehet, pl. az, hogy sok helyen (gazdasági okok miatt) a gázos erőművek nem csak villanyt termelnek hanem ún. kapcsolt blokkok, és a villany mellett hőtermelés is folyik (pl. egy adott létesítmény saját hőjét fedezik belőle, vagy lakossági távhő /távfűtés/ és ezeknél nem mindig lehet nagyon leszabályozni). Szintén látszik, hogy kis mértékig a szenes (sötétnarancs sáv) azoknál is volt egy kis leszabályzás (azok nehezebben szabályozhatóak). Alul meg a nagy sötétkék az Paks, de ott kb. vagy megy egy blokk vagy nem. Azzal nem lehet szabályozni.
Aztán itt látszik, hogy az import-export az ami főleg a kiegyenlítést végzi Magyarországon.
A nagyja szabályozást manapság a gázerőművek végzik, azok pillanatok alatt tudják változtatni a teljesítményt.
Ami szerintem érdekes, hogy ha túl nagy a terhelés a rendszeren, akkor az egész hálózat frekvenciája csökkenni kezd, ahogy lelassul a generátorok forgása.
Ugyan ez fordítva is működik, ha túltermelés van.
A rendszer üzemeltetők úgy zsonglörködnek a szabályozható fogyasztással és a termeléssel, hogy a frekvencia szigorúan a határok között maradjon. Ezt olyan jól teszik, hogy néhány régebbi készülék mint órajelet is használta a váltóáram frekvenciácát (talán valami TV készülék).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!