Mi lesz egy országban termel többlet áram sorsa? Gondolom átmegy a szomszédba stb.. de mi van, ha az egész rendszerben több van, mint ami kell?
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
Az erőművekben levő generátorok akkor termelnek, ha fogyasztás jelentkezik.
Ha nincs fogyasztás, akkor forognak, de nem termelnek, a szabályozórendszerek pedig őrült iramban mindent elkövetnek, hogy a fordulatszám ne ugorjon fel, a kazán ne hevüljön túl.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
Pont benne vagyok, túlfeszültség miatt rendszeresen lekapcsol a napelemünk. Bosszantó, mert termelhetne, de nem tud, egyéb dolog nem történik.
Fura, de az elektron a drótban csak akkor indul el, ha van fogyasztás.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Napelemes rendszer termelhet például akkumlátorra. Elég kis hatékonysággal mondjuk, de valamicskét így lehet hasznosítani a napsütéses órák többlettermeléséből. De az is lehet hogy simán lekapcsol a rendszer, ha nincs fogyasztás.
Ha nincs egy aktív fogyasztó a rendszerben, akkor nincs áram sem, szóval nincs mit és hova termelni.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Ezért van már szinte teljes európa egy rendszeren. És az egészet együttesen szabályozzák. Vannak gyorsabban és lassabban fel illetve leterhelhető erőművek. Ezeket (több) központból írányítják, folyamatosan figyelek a rendszerterhelést és ennek megfelelően szabályozzák az egészet. A nagy naperőművek is szabályozhatóak (valamennyire). De a gázos erőművek egészen gyorsan és egészen jól szabályozhatóak. A rendszerírányítás (ezek meg egymással) számítógépe össze van kötve az erőmű rendszerével és onnan kapja meg a jelet, hogy mennyivel kell menni.
Ha az országban töblet kelletkezik akkor azt exportáljuk.
Aktuális grafikonok: [link]
Ezen meg az látszik, hogy egy adott pillanatban mennyi tartalék van a rendeszerben amit be lehet kapcsolni, be lehet vonni a rendszerbe (ez rá van ültetve a pillanatnyi rendszerterhelésre):
Ezen (mai adat, teháet 2023.05.24 13:34):
blob: [link]
(ha másolod a linket a blob: https:// az eleje figyelj)
Aktuális adatok: https:// www.mavir.hu/web/mavir/energia-mix-eromuvi-termeles-primer-forrasok-szerinti-megoszlasa-es-az-import-export-szaldo-brutto-uzemiranyitasi-meresek-alapjan (ez rendszeresen frissül)
Itt a mai adatban látszi, hogy a lila ("export-import") 9 óra körül negatívba váltott ahogy a naperőművek (sárga) kellően nagy lett, és valószínűleg nem nagyon volt leszabályozható gázos erőmű (világoskék) /látszik, hogy történt leszabályzás a gázosoknál, világos kék sáv). Az, hogy a gázosok nem vihetőek lejebb annak ezer oka lehet, pl. az, hogy sok helyen (gazdasági okok miatt) a gázos erőművek nem csak villanyt termelnek hanem ún. kapcsolt blokkok, és a villany mellett hőtermelés is folyik (pl. egy adott létesítmény saját hőjét fedezik belőle, vagy lakossági távhő /távfűtés/ és ezeknél nem mindig lehet nagyon leszabályozni). Szintén látszik, hogy kis mértékig a szenes (sötétnarancs sáv) azoknál is volt egy kis leszabályzás (azok nehezebben szabályozhatóak). Alul meg a nagy sötétkék az Paks, de ott kb. vagy megy egy blokk vagy nem. Azzal nem lehet szabályozni.
Aztán itt látszik, hogy az import-export az ami főleg a kiegyenlítést végzi Magyarországon.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
A nagyja szabályozást manapság a gázerőművek végzik, azok pillanatok alatt tudják változtatni a teljesítményt.
Ami szerintem érdekes, hogy ha túl nagy a terhelés a rendszeren, akkor az egész hálózat frekvenciája csökkenni kezd, ahogy lelassul a generátorok forgása.
Ugyan ez fordítva is működik, ha túltermelés van.
A rendszer üzemeltetők úgy zsonglörködnek a szabályozható fogyasztással és a termeléssel, hogy a frekvencia szigorúan a határok között maradjon. Ezt olyan jól teszik, hogy néhány régebbi készülék mint órajelet is használta a váltóáram frekvenciácát (talán valami TV készülék).
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!