Az nem vitás, hogy olvasni kell, de mi az a többlet, amiért olvasni jó?

Szórakoztat. Ha téged nem, akkor ott baj van.

Miért hasznos? Rengeteg információt felszedsz, és még a helyesírásod is megjavul.

Bővül a szókincsed, rengeteg információt összegyűjthetsz a világ dolgairól, tájékozottabb leszel, jobban megérted a dolgok mibenlétét, jobban megérted a folyamatokat, hogy mi miért van.

A könyvekben jó példákat találsz az emberi viselkedés, a mélylélektan kérdéseire, ami által a saját életedben jobban el fogsz tudni igazodni.

A könyvekben felvetett problémák arra sarkallnak, hogy továbbgondold az író által felvetett dolgokat, gondolkozz, keresd a válaszokat, kutass, nézz utána. Mindez az intelligenciád növekedését szolgálja.

81%-kal is tudok smile-t írni.

Egyébként szerintem nem mindegy az sem, hogy mit olvasol. Ezt alapból meghatározza, hogy miként éled meg az olvasást. Ha szabadidőként, akkor valószínű regényeket olvasol, ha ismeretszerzésnek, akkor szaklapokat, stb.

Én például az Élet és irodalom cikkeit szeretem, könyveket nem nagyon szoktam olvasni, inkább mozgással töltöm a szabadidőt. De esténként jó leülni egy bögre tea vagy egy pohár bor mellé egy kicsit olvasgatni.

Meg lehet adni a hangulatát a dolognak.

Te bizonyára sokat olvasol. Szólj, ha tévedek.

Szerintem mások véleményére vagy kíváncsi. Ugyan mit lép a sok, számítógépe elé ragadt ember. Mert az vitathatatlan, hogy aközben is sokat olvasunk. De ez azért - te is tudod - "kicsit" más.

Azt mondod "...nem vitás, hogy olvasni kell,..."

Igen, egyet értek. De miért is? Előttem már leírták, javuló helyesírás, bővülő szókincs... stb. Biztos, hogy ezért kell? Mert nagyon nem mindegy mit, és mikor, amellett ki, és hogyan olvas.

Hogy mi az a többlet amit az olvasás ad? Mihez képest? Gondolom a filmre, a videók képi (és hang) világára gondolsz. Meg a televízióra. Ugye ezek a "könyv ellenségei". Azért mert befogadó számára sokkal kisebb erőfeszítéssel, sokkal töményebb információ és emóció áradatot biztosítanak. Előregyártva. Előre jól megrágva, megemésztve, hogy az agyacskát ne nagyon kelljen használni. Elég tágra meredt szemmel, és "nyitott" (de viszonylag álló aggyal) a képernyőre, vászonra bámulni, és befogadni. Passzív letöltés, legalább is míg megy a film.

Viszont, ha olvasunk kicsit más a helyzet. Most csak az irodalmi szövegekre gondoljunk. Mert a csak a szakmai jellegű vagy tisztán informatív szövegek azért más tészta... Egy jó könyv olvasása - feltételezem az illető gyakorlott olvasó - interaktív cselekedet. Olvasás közben újra kell építeni a művet. Persze az író segédletével. De a jól megírt szöveg, minden olvasáskor újra elevenedik, és mindig kicsit (vagy nem is annyira kicsit) más és másként, ahogy más, és más olvasó "eleveníti" meg. Tulajdonképpen az alkotás öröme is része az olvasásnak. Ez csak többlet, nem?

Azután meg, gondoljunk bele, hogy sok ember fizikai mozgással "kínozza" testét. Miért teszi, hiszen fájdalmas. Főleg kezdetben. De azután amellett, hogy egy re jobban, fittebben érzi magát az illető, nagyrészt egészségesebb, szívósabb is lesz. Egyre kevesebb megerőltetésébe (testi, lelki) kerül az edzés. Kimondottan élvezetessé válhat.

Nos az olvasással is valahogy így van. egy idő után nem macera.

Persze mint említettem, azért nem teljesen mindegy milyen minőségű könyveken neveli "szellemét" az ember. Ez eléggé ingoványos terep, de azért eldönthető, hogy egy író jobb, vagy gyengébb mint a másik. Gondolok itt arra, hogy ha nagy a kvalitásbeli különbség köztük. Mondjuk, hasonlítsuk össze...

Na nem. Ezt rád bízom.

Ja, egyébként javaslom elolvasni Isaac Asimovtól A Hold tragédiája című kötetet. Az egyik esszé, pont erről szól. már nem emlékszem a címére, és a könyv sajna "kölcsönadott, vissza nem kapott" kategória. A másik könyv amit szintén javaslok elolvasni, Umbertó Eco: Hat séta a fikció erdejében.

Hirtelenjében ennyi a "többletekről". Biztos ezer, meg ezer más is van.

dellfil