Szép estét! Kérdésem most csak az antropológiában jártasaknak szól. Az ősembereknek voltak házassági ceremóniáik? És ha igen,miképpen zajlottak le? És hogyan műkődtek ezek a házasságok? Monogámok voltak,vagy tartottak a férfiak háremet?
válasza:Ez nagyon nehezen kutatható és eddig csak közvetetten, mert tárgyi lelet közvetlenül nem igazolj vagy igazolta még. Viszont a leletekből tudnak következtetni a párkapcsolatokra. Egyik, hogy a genom vizsgálatok szerint kevés volt a vérfertőzés, vagyis egyik, hogy felismerték a vérfertőzés veszélyét és elkerülték. Másik, hogy ennek megfelelően a mai házassági kapcsolatokban voltak.
Másik amit már szintén kutattak a témában, hogy a többnejűséget is elkerülték ami szintén látszik a genetikai eredményekből. És ez is a mai házassági formát a monogámiát mutatja az ősi embereknél. Mellékesen a többnejűség elterjedése az ma Afrika és az arab térség területére esik és ott is későbbi fejlemény.
A rendezett házasságokról azt a következtetést vonják le, hogy legalább 70 000 éve a mai monogám házasság volt elterjedt és mérvadó. Ez magával vonja a jó és közeli párkapcsolatokat is, azt lehet belőle leszűrni.
"A kutatást a Cambridge-i Egyetem (Egyesült Királyság) és a Koppenhágai Egyetem (Dánia) által vezetett nemzetközi kutatócsoport végezte. Négy egyed genomját szekvenálták Sunghirből, egy híres oroszországi felső paleolit lelőhelyről, amelyről úgy gondolják, hogy körülbelül 34 000 évvel ezelőtt laktak."
"Megállapították, hogy a vizsgált négy egyed genetikailag nem áll közelebb a másodunokatestvérekhez, míg a gyermekek sírjában talált vörös okkerrel teli felnőtt combcsont egy olyan egyedé, amely nem áll közelebb a fiúk ük-üknagyapjánál."
Házassági ceremóniákról nem maradt fenn semmi, viszont a temetkezések sorra azt mutatják, hogy konkrét temetkezési szokásaik voltak, virágokkal (lásd pollen elemzések) és különféle használati tárgyak együtt temetésével. A kutatások alapján a szociális viselkedésük a mai társadalmak mintáit támasztják alá.
Van egy szenzációs lelet ami a párkapcsolatok erős kötődését mutatja be. A lelet egy Denny-nek keresztelt lány maradványa, aki neandervölgyi anyától és Denisován apától származott. A lelet kora 90 000 év! A meghökkentő az volt még benne, hogy megtalálták a szülők barlagjait egymástól 106 km-nyire a DNS azonosságokból. Így jelenleg az látszik belőle, hogy Denny anyukája a Csagyrskaja-barlag és a Denisova barlang között átment a "pasijához" ami 106 km távolságot jelent és mindezt 90 000 évvel ez előtt. Ebből a szerelmi sétából született Denny lányuk, akinek a maradványait megtalálták. Itt egy térkép a két barlang között távról a cikk elején:
Itt van pár tanulmány a témában, de ennél lényegesen többre nem mész vele.
válasza:Kérdés, hogy mit értesz ősember alatt. Gyakran nevezik a köznyelvben például a felső paleolit homo sapiensét akikhez a a lascauxi barlangfestmények is kötődnek, "ősembernek" holott ők már anatómiailag modern emberek voltak. A homo sapiens 2-300.000 éve már anatómilag modern embernek számít, ősembernek pedig mondjuk a heidelbergit vagy legtöbben a neandervölgyit is annak tekintik.
Ami a a házassági rituálét illeti, általában véve rituális magatartásról nem teljesen egyértelmű mikortól beszélhetünk. Annak hogy rituálékat szervezzünk vannak bizonyos kognitív előfeltételei, amik alkalmassá tesznek minket arra hogy nagyon elvont, absztrakt fogalmakkal dolgozzunk, újakat alkossunk megértsük őket, higgyünk bennük. Ezek a képességek nem egyik napról a másikra jöttek, hanem az evolúciós fejlődés során fokozatosan alakultak ki, de nagyon úgy néz ki ennek arra szintjére ahogy amire ma is képesek vagyunk, nagyjából 50-60.000 éve jutott el egyetemesen a homo sapiens, ekkorra a rituálékra, a vallásra, a művészetekre utaló nyomok teljesen általánossá válnak a régészeti leletekben. Temetkezésnek minősíthető szórványokat már jóval korábbról találunk, de következetes rituális temetkezések csak 100-150.000 évvel ezelőtt jelentek meg, mindenesetre nem csak a homo sapiens hanem a neandervölgyi körében is.
Ez viszont azt is jelenti, hogy ahogy megyünk vissza az időben az ősembereknél, előembereknél nem igazán találunk rituálékra utaló kézzelfogható jeleket. Ez nem jelenti azt, hogy nem voltak mindenesetre valószínű hogy nem léteztek mindig. A mély szimbolikus gondolkodás előtti időszakban is létezhetett persze udvarlás, párkapcsolat, család egyszerűen a szimbolikus párosító rituálék mellőzésével jöttek létre.
A rituálék megjelenésétől számított időben is elég nehéz régészeti leletek alapján azonosítani a házassági ceremóniára utaló nyomokat. Egy halotti rituálé jóval kézzelfoghatóbb, míg a temetkezések inkább annyit árulnak el hogy esetleg egy párt alkothatott a két személy, azt nem igazán hogy hogyan adták össze őket. Írásos források kb. csak az elmúlt 4 évezredből vannak. Egyszerűen annyit tudunk feltételezni, hogy mivel vannak bizonyos párhuzamok távoli kultúrák, az antik leírások, és a vadászó-gyűjtögető közösségek házassági rituáléi között ezért talán vannak ősi elemek amik korábbi időkből származnak. Pl. a megelőző alkufolyamat a két család, klán között, az asszonypénz, a hozomány, a rituális nőrablás, a párosító varázs (eskü, rituális kötés, párosító dalok), termékenységvarázsló rítusok ( pl. amikor látod magokkal szórják a násznépet, a házasuló párt, termékenységvarázsló énekek), sok helyen a rituális nőrablás ami vagy a tényleges nőrablások szelídült formája vagy "hatalom" áthelyezésének szimbolikus aktusa (az archaikus társadalmak a családi viszony igen erős hierarchikus hatalmi viszonyt is jelentett).
A monogámia kérdéséhez annyit, hogy nem egyértelmű és kizárólagos monogámiáról nem beszélhetünk, egy térben és időben változó jelenség, gyakran egyszerre egy helyen egy időben poligámiát és monogámiát is párhuzamosan gyakoroltak. Relatíve monogám közösségekben élhettünk, de a sztrikt monogámia újabb jelenség. Azt se felejtsük el, hogy míg sok kultúrában házassági kapcsolat mondjuk egy férfi számára csak egy nővel állhatott fent az ágyasok tartása a házastárs mellett bevett és elfogadott szokás volt, egyszerűen ők és a tőlük származó utódok nem bírtak ugyanazzal a státusszal mint a feleség. Általában minél nagyobb a társadalmi egyenlőtlenség annál elterjedtebb a poligámia egy adott közösségben. Az archaeogenetika például arról tanúskodik, gyakran éppen egy-egy új domináns elit megjelenésével párhuzamosan az y kromoszómás apai leszármazási vonalak, csaknem teljesen lecserélődtek míg a anyai mitokondriális vonalak összetétele nem változott ilyen drasztikusan. Ebből pedig arra lehet következtetni, hogy a hódítók megjelenésével a helyi, leigázott csoport férfi tagjai elég hátrányos helyzetbe kerültek, sokukat feltehetőleg megölték vagy szolgai sorba taszították, hátrányos körülmények között éltek, kevesebb utóduk élte túl, míg a hódítók valószínűleg magasabb státusszal bírtak és ha azt látjuk rövid idő leforgása alatt egy nagyobb népesség apai leszármazási vonalai 90%-ban a hódítóktól erednek, és nagyon sok apai féltestvért is látunk a temetkezésekben akkor valószínű a többnejűség is szerepet játszott benne. Most itt elsősorban az indo-európaiak megérkezéséről beszélek a Brit szigetekre, és az Ibériai-félszigetre. Inkább azt mondanám a tehetősebb, sikeresebb elit számára mindig is nyitva állt a poligámia lehetősége azt pedig a társadalmi feszültségek csökkentése, és a családok stabilitásának igénye hívta életre hogy előbb vallási majd jogi szabályok írták elő a szigorú monogámia követelményét mindenki számára.
válasza:Az állatvilágban is megfigyelhető a párzás előtti udvarlás, vagy a násztánc és sok állat ideiglenesen, vagy véglegesen is akár monogám marad, vagyis előfordul, hogy a párválasztás egész életre szól.
Így nem túl meglepő, ha az ősember is valamilyen módon megkülönböztette a párválasztást, talán a mai ősközösségekben élő kultúrák, amelyek még el vannak jobbára szigetelve a civilizációtól, támpontot adhatnak.
Keress ilyen jellegű útleírást, biztosan találsz.
válasza:Ezek között azért van jónéhány elvult és felülvizsgált feltevés is.
1. A mai bennszülött népek csak bizonyos dolgokban azonosak az ősi emberekkel, de ez kompletten azonsoítva téves és valójában megalapozatlan feltevés.
Azonosság: A mai bennszülött törzsek még ma is nagyon ősi dolgokat használnak, akár kőbaltát ami tanulmányozható.
Különbség: Az emberek már 5000 éve is kővárakat építettek, míg a bennszülött törzsek még akár egy rendes fa építményt sem tudtak összehozni. Vagyis ma is fejletlenek és azok voltak 5000 éve is. Nem csak ma számítanak elmaradottnak, hanem 5000 éve is azok közé tartoztak akik elmaradottak voltak.
Az emberek például ilyet építettek i.e. 3000 környékén (Newgrange, Írország):
Hagar Qim, Málta, i.e. 3500:
Parthenon, Athén, i.e. 500 körül:
Hadza törzs hajléka jelenleg:
Vagyis a mai törzsek fejlődési adottságokban nem azonosak, a hadzák még ma sem építenek egy normális faházat sem. Példa faházra - Biskupin, Lengyelország, i.e. 700:
Elavult koncepció a mai népi törzseket azonosnak vélni az ősi emberekkel.
2. "Általában minél nagyobb a társadalmi egyenlőtlenség annál elterjedtebb a poligámia egy adott közösségben."
Erre azért érdemes lenne valami forrás. :) Illetve a közlésmód talán nem sikerült annyira megfelelőre, de úgy hangzik, mint egy egyenesen arányos tendencia, vagyis mintha a társadalmi egyenlőtlenséggel mindig és mindenhol nőtt volna a poligámia. Nem úgy tűnik, hogy így lenne.
A törvényes poligámia világtérképe:
És ahol legális az pedig itt a kék területek, a zöld részleges:
3. Egy-egy lelőhely adatait sem érdemes általánosítani, mert példák azok aztán voltak szinte bármire.
"Inkább azt mondanám a tehetősebb, sikeresebb elit számára mindig is nyitva állt a poligámia lehetősége ..."
Adott korokban és helyeken volt szokás. Másik ami szintén fontos, hogy adott esetben az elitnél, vagy másoknál is, ha éppen volt is poligámia, akkor sem azonos a népesség egészével az elfogadottsága és a gyakorlata.
"A többnejűség (a többnejűség formáját öltve) a legelterjedtebb a "poligámia övként" ismert régióban Nyugat-Afrikában és Közép-Afrikában, a becslések szerint Burkina Faso, Mali, Gambia és Niger a poligámia legmagasabb előfordulási aránya a világon és Nigéria."
válasza: válasza:Vagy építkezési példa Arfikából, Great Zimbabwe kőépületeinek maradványai, Zimbabwe, i.sz. 1000 környéke:
A korrekt vizsgálat érdekében egy másik összehasonlítás a Hadza emberekhez, a szintén Tanzániában élő Haya emberek élete, törénelme és jelenegi lakóépítményei.
Ferrous metallurgy (wiki):
"Bizonyítékok vannak arra is, hogy a szénacélt Nyugat-Tanzániában a haya nép ősei már 2300-2000 évvel ezelőtt (kb. Kr.e. 300-ban vagy nem sokkal később) egy összetett "előmelegítési" eljárással készítettek, amely lehetővé tette a hőmérsékletet a kemencében. hogy elérje az 1300-1400 °C-ot."
A hagyományos Haya ház is alapvetően jobban elkészített építmény, mint az idokolatlanul gyakran felhozott Hadza építmények. Így néz ki:
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!