Ha egy utasszállítón egy apró rés is katasztrófát idéz elő, akkor a sokkal gyorsabb vadászgépből hogy tudnak sértetlenül katapultálni?

A vadászpilótáknak van azért egy elég komoly felszerelése, a ruházatuk, sisakjuk úgy van kiképezve, hogy nagyon sok dologtől megvédje őket. A repülőgépből a székkel együtt távoznak ami szintén komoly védelmet jelent számukra. A szék elfogja a végtagjaikat és rögzíti is annak érdekében hogy ne sérülhessenek. A kabintetőt is pontosan úgy robbantják le/szét a töltetek hogy ne okozhasson sérülést, ne veszélyeztesse a pilótát. Van sisakjuk, maszkjuk, oxigénellátásuk, ejtőernyőjük, túlélőfelszerelésük Emellett van egy hangyányit jobb kiképzésük mint Manyika néninek aki csak az onokákat megy látogatni a rájenerrel dáblinba. Mellesleg a vadászpilóták is sok esetben megsérülnek katapultálás során.

Egy apró sérülés pedig nem okozhaz robbanás szerű dekompressziót ma már. Hála a gondos tervezésnek. Ha valahol megsérül a gép teste, akkor csak egy kis részen tud tovább hasadni, törni. A nyomás persze távozik, de pont ezért van oxigénellátása minden ülésnek hogy azt a rövid időt amig 3000 méterre süllyed a gép azt kibírják az utasok.

Ha mégis olyan sérülés keletkezik egy repülőgépen ami miatt a levegőben szétesik, akkor tök mindegy, hogy Manyika néninek van-e katonai kiképzése vagy nincs.

Ugy hogy ez, marhaság. Egy kisebb vagy közepes méretű lyuk semmi különösebb problémát nem okoz. Egy jelentős szerkezeti sérülés persze veszélyes. Ha például méteres darab kiszakad a törzsből az már okozhat olyan terheléseket, hogy veszélyben lesz a repülőgép. De egy kiszakadó ablak, az legfeljebb az utasoknak okoz átmeneti kényelmetlenséget, amig le nem süllyed a gép annyira, hogy ujra tudjanak lélegezni.

Valójában ha kihermetizálodik a gép, akkor utánna kisebb terhelés éri a géptörzset, mint amikor felvan fujva. Volt olyan, hogy utasszállító gép teteje 5-10 méter hosszan leszakadt(öreg rosszul karbantartott gép, fáradásos törés). Ugy nézett ki mint valami kabrió, és letudtak vele szállni, nem tört ketté a törzs földetéréskor. Viszont ha jól emlékszem, az egyik utaskisérő kizuhant, mikor leszakadt a teteje, mert nem volt bekötve, de minden utas tulélte.

Jaja az Aloha 243-as járat volt ez: [link]

Két űrsiklóban Enterpriseban és a Columbiaban is volt katapult ülés. Meg az SR-71-ben is.

A kisebb szerkezet valójában pont ellenállóbb egy lyukkal szemben, mert sokkal közelebb vannak egymáshoz az erősített, vázat képző elemek.

Ezenkívül ritka, hogy a hangsebesség felett kéne katapultálniuk, mert légi harcban/bemutatón fontosabb a fordulékonyság, ami nagy sebességnél elvész. Ha megnézed, a régi szuperszonikus vadászgépek 2,5–3-szoros hangsebességgel tudtak repülni az F-35-ös már csak 1,6-szeressel. Éles bevetésen nagyon keveset repültek a vadászbombázók hangsebesség felett. Egyszerűen nincs rá szükség. (De amúgy az is gyanús, hogy hangsebesség feletti tempónál ritkán úsztak meg sérülés nélkül egy-egy katapultálást…)

Kapcsolódó, érdekes esetek utasszállítókkal:

- a Southwest Airlines 2294-es, 812-es és 1380-as járata (a másodiknál vicces, hogy 2 könnyebb sérült volt: a steward, aki nem vette fel az oxigénmaszkját, mert valamit mondani akart az utasoknak, és egy másik steward, aki korán levette az oxigénmaszkját, hogy odamenjen segíteni);

- a British Airways 5390-es járata, itt a kapitányt a lábánál fogva tartották, amíg az első tiszt leszállt, de mindenki túlélte.