Nagyon egyszerűen magyarázzátok el, hogy mi az a kvantum-szuperpozíció? Vagy ha nagyon egyszerűen nem lehet, akkor a lehető legegyszerűbben.

Van egy pár kesztyűd, a két darab két külön dobozba becsomagolva. Mindkét darab _egyszerre_ jobb- és balkezes. Amint belepillantasz az egyik dobozba, az ott lévő kesztyű jobb- vagy balkezessé válik, megszünik egyszerre mindkét kezesnek lenni. Ha jobbkezessé válik, a másik dobozban lévő abban a pillanatban balkezes lesz. Vagy fordítva.

Akármilyen messze viheted egymástól a két dobozt, ha belenézel, a másik kesztyű ugyanabban a pillanatban fog átváltozni ellentétes kezessé.

Igazából ez a szinglet állapot, amit az 1-es leírt.

A szuperpozíció annyi, hogy megengedett, hogy egy dolog egyszerre legyen több állapotban. Például, egy elektron, vagy igazából bármi más is lehet egyszerre több helyen a térben. És amikor kölcsönhat más objektumokkal, akkor dekoherál, azaz eldől melyik helyen lesz.

A legegyszerűbben úgy lehet elmagyarázni, ha rámutatunk arra a tényre, hogy egy kvantumos objektumot leíró egyenlet, amely az állapotát meghatározza, lineáris egyenlet. Tehát ha van egy A megoldásunk, meg egy B megoldásunk, akkor A+B is megoldás. És ez nemcsak matematikai értelemben van így, hanem ténylegesen is, vagyis az objektum képes ténylegesen létezni a két állapotban egyszerre.

Tehát pl. van egy molekula, amelyik rezeghet egy bizonyos módon, meg egy másik módon, akkor ezeknek a rezgéseknek nemcsak a külön-külön megvalósuló állapotai léteznek, hanem a molekula rezeghet egyszerre kétféle módon is. Vagy akár egy atomban lévő elektront is lehet "két külön pályán levés" állapotába hozni, azaz egy atomban két külön elektronpálya szuperpozíciója is előfordulhat.

De ha pl. a spint, mint fizikai mennyiséget tekintjük, akkor egy adott tengely mentén adott irányú spin felfogható egy erre merőleges tengely menti különböző irányú spinek szuperpozíciójaként.

A szuperpozíció tehát nem feltétlenül annyira rejtélyes. A kvantumos leírás linearitásából következik, és csak akkor tűnik megdöbbentőnek, amikor klasszikusan megfigyelhető és mérhető állapotok (pl. "itt" vagy "ott" levés) szuperpozíciójáról van szó, amelyek a hétköznapi életben kizárólag csak külön-külön fordulhatnak elő. Valójában minden kvantumállapot felfogható megfelelően definiált más állapotok szuperpozíciójának, csak ha ez utóbbiak kellően mesterkéltek és nem mérhetők könnnyen, akkor ezt nem érezzük megdöbbentőnek, mivel nem kapcsolódik hozzá hétköznapi észlelési tapasztalat.

Amikor egyszerre van minden és semmi. :)

Van erről egy cikk itt:

[link]