Magyarbol hazinak kaptam, hogy elemezzem ezeket a mondatokat. Segitenetek?

legszebb józsefattila vers:)

sokmndent ezen a négy soron nincs elemezni: a magányról szól, belenyugvó, csendes, lemondó hangnemben. A csillagok "nézése" nekem egyk icsit ridegnek hat, olyan mozdulatlan, de nagyon szelíd képek. ABAB a rímképlete.

Az első sorban megszemélyesítés: ül a szív.

A másodiksorban szintén: vacog a szív.

A harmadik sorban a csillagokat személyesíti meg, akár csak a negyedikben: gyűlnek, szelidek, és néznek. A néznek ismétlés.

Ha az egész verset nézheted: egyfajta megérkezést, csendes belenyugvást sugall.

A vers címe a költő lélekállapotára utal, és sugallra ezt a belenyugvást: reménytelenül. Lemondott már mindenről, és beletörődött.

A sorok talán jambikusak, de erre msot nem mernék megesküdni, kérdezz meg egy okosabbat:)