Műtéti altatás közben teljesen kiesik az altatott időszak, vagy valamennyire ""éber"" a páciens agya, csak nem fogja föl az eseményeket?

Az orvos szólt, hogy most adja be az altatót. Nagyon kíváncsi voltam, mit érzékelek az elalvás folyamatából? (kicsi koromban számolnom kellett, nagyon büdös volt az altatómaszkban, le akartam rázni magamról, de nem engedték)

Hát itt csak annyit észleltem, hogy 'már hat is', meg az jutott eszembe, hogy hogyan ért el az agyamig ennyi idő alatt a szer, aztán teljes üzemszünet, a kórteremben ébredésig.

Igazi alvás közben azért marad némi időérzékelés, itt semmi, nem is tudom, mennyi ideig tartott a műtétem.

Én 8 éves voltam, elég rég voltam altatásban.

Feltették a maszkot, és azt hiszem 6-ig juthattam a számolásban. Aztán sötétség, végül felébredtem a kórteremben. A kettő között mintha lett volna valami ringásszerű érzés, de tényleg elég rég volt, lehet beleképzelem.

Egyik hozzátartozóm ilyen helyen melózik.

Azt mondja egyszer fordult elő olyan, amit a dokik se akartak elhinni.

Valami komoly műtétre hoztak egy embert, beadták neki a szurit várnak és semmi.

Megnézték leellenőrizték de semmi ugyanolyan éber volt.

Azt mondta kapott valami másik koktél attól csak elbódult de attól se aludt el.

Kiderült a szervezete gyorsan bontja le az ilyen származékokat.

Egy másik eset is volt, műtét közben felébredt a beteg, elsőnek azt se tudta hol van majd pár másodperc és ordított a fájdalomtól.Gyorsan adtak neki megint cumót, de nem tudott visszaaludni ezért neki is valami másik koktélt adtak.

Engem 2x műtöttek altatással, mindkettő filmszakadás volt. De egyszer olvastam erről egy tanulmányt (sok-sok évvel ezelőtt, bocsi, a részletek nincsenek meg). Állítólag valamelyest regisztrálja az ember agya, ami történik (bár emlékképzés nincs). Ha jól emlékszem, az volt a lényeg, hogy az ember ébredés utáni hangulata, illetőleg a műtétben résztvevő orvosok közti "hangulat" korrelált.

Értsd: ha jól szórakoztak műtét közben az orvosok, poénkodtak, meg ilyesmi, akkor vidámabb hangulatban ébredt fel az illető, mint amikor fullba tolták a melankóliát a dokik.

Szintén filmszakadás, de inkább időutazás és még teleportáltam is. Nem hasonlít az igazi alváshoz, mert az igazinál valamennyire érzed, hogy eltelt némi idő. Az altatásban nincs ilyesmi. Emlékszem, a műtőben pont belenéztem az orvos szemébe, mert ő meg engem nézett, aztán felébredtem a kórteremben. Nincs átmenet, és nem is pihentet, vagy hogy mondjam. Az ébredés kissé kellemetlen, mert szerettem volna még aludni, de nem tudtam, és kegyetlenül fáztam, de annyira, ahogy még soha. Aztán elég hamar elmúlik ez a köztes állapot, és akkor már teljesen tiszta a tudatod, nem olyan, mint amikor keveset alszol az éjjel, és még délelőtt is a reggeli álmosság van rajtad.

Műteni fognak? Jellemzően az altatástól félnek az emberek a legjobban, de azt igazából észre se lehet venni, csak az ébredést.