A megújuló, vagy a nem megújuló energiát olcsóbb előállítani?

Az attól függ.

Teszem azt ahol meredek esésű egy folyó, ott érdemes vízi-erőművet építeni, mert nem kell sokat duzzasztani, vagy ahol gyakori a szél, például a tengerpartokon mindig van a parti szél, ott a szélerőművek szinte egyfolytában termelnek, meg ahol sok a napsütéses órák száma, mint mondjuk a Szahara környékén, ott a naperőművek sokkal rentábilisebbek és mondjuk az izlandi gejzírek prímán hatékonyabbak lehetnek a geotermikus energia kiaknázásában.

Vannak egyes területek, ahol bődületesen nagy a tengerparti apály-dagály, akár tizenöt-húsz méter különbsége is van, Skóciánál, Új-Foundland partjainál, az is kihasználható lehet, ha mellesleg megoldható az erőmű telepítése, de nyilván ahol sokszor borús az idő, meg szél sincs, meg semmi, ott semmit nem érdemes csinálni.

A 2-es tök okos dolgokat ír, csak kicsit elveszti a fától az erdőt.

Melyiket olcsóbb csinálni vajon? Kivágni egy fát és meggyújtani, vagy vízerőművet építeni egy vízesésbe?

Most még (egyes helyeken) olcsóbb a nem megújuló. A megújuló most drágább, de megújul, és holnap is ugyanannyi lesz, vagy olcsóbb.

Példaként 100 hordó gáz kitermelése 20 éve került 5 hordóba, ma meg 20 hordóba. Hamarosan a duplájába. Nem fogja megérni kitermelni.

#6

Nem biztos, hogy olcsóbb, mert egy atomerőmű nem két fillér és roppant drága bele a fűtőanyag, nem beszélve a kiégett elemek tárolásáról. Annyi az előnye, hogy éjjel is lehet vele áramot termelni, meg ha nincs szél és a folyók is kiapadóban vannak, lévén aszályos az idő, így nem is lehet ezeket kivezetni, legalábbis amíg az elektromosságot nem tudjuk hatékonyan tárolni.

Ha nem használjuk a gáz és szénerőműveket, amelyeket egyrészt az ára miatt, másrészt a környezetszennyezés miatt le akarnak állítani, akkor marad a nukleáris energia, de ez túl drága, különösen ha egy alternatív megújuló energiatermelő rendszert is ki kell építeni, mert a maghasadás akkor is folyik, igaz, valamivel kisebb mértékben, amikor az atomerőmű nem termel áramot. Ezzel csak a megtérülése tolódik ki, ezért az alternatív energiatermelés drágítja az energia előállítást, hiszen felesleges az atom mellett, mert az éjjel, nappal, szélcsendben is üzemel.

Na persze el is tud szállni, ezért jogos a majré tőle, a fene sem akar még egy Csernobilt, vagy Fukushimát magának, így feltétlenül maradniuk kell a gáz és/vagy szénerőműveknek is, amikor az alternatív termelők nem üzemelnek.

Más lenne a helyzet, ha az energiatárolás hatékonyan megoldott lenne, de ez sajnos a jövő kihívása.

Itt nem arról van szó, hogy melyik az olcsóbb, hanem arról, hogy elektromos áramra szükségünk van és ezt jó lenne biztonságosan, de nem úgy előállítani, hogy környezetünket romboljuk vele.

A kérdés azért rossz, mert energiát nem tudunk előállítani, csak kinyerni valamiből. Nem tudunk például szelet kelteni, pontosabban ehhez energia kellene. De energiát tudunk belőle kinyerni.

És persze az sem mindegy, milyen energiát nyerünk ki. Nem mindegy, hogy elektromos energia, hőenergia, vagy mozgási energia. Az elektromosság persze a leginkább univerzális energia, amit bármire fel lehet használni, de nehéz hatékonyan előállítani, a tárolásról nem is beszélve.

Napenergiából 80% hatásfokkal lehet hőenergiát előállítani, elektromos energiát pedig 20%-os hatékonysággal lehet. Persze kérdés lehet az is, hogy hol mi áll rendelkezésünkre, mert szélből sem lehet energiát előállítani, ha nincs szél. Talán még a fa a legolcsóbb, mert az nő magától, csak ki kell vágni. Sok energiát nem ad, de olcsó. A szenet vagy olajat már ki kell bányászni. Igaz ez nem megújuló, de bőven van annyi, amennyit el tudunk használni. Az urán sem megújuló. Viszont hatalmas energiát ad, kevés kell belőle és kis hely az erőműnek, ami miatt a leghatékonyabb megoldás. Az uránnak nem a hatékonysággal van problémája, hanem hogy az elhasznált fűtőanyagot nem lehet kidobni. A fa és a szén rengeteg káros anyagot bocsátanak ki a levegőbe, amitől az emberek betegek lesznek, de ez nem szempont. A hatékonyság az urán után a második legjobb, viszont az uránnal ellentétben jól szabályozható. A nap és a szél energia nem szabályozható, max annyit tehetünk, hogy kikapcsoljuk az erőművet.

Már a kérdés is rosszul van feltéve.

Egy félreértést oszlassunk el, a napkollektor nem szereti a forróságot, a szaharában hiába nagyobb a forróság, a hatásfoka a celláknak lecsökken, ilyen 25-30 fok környékén ideállis.

Az atomerőmű az alap terhelés kiegyenlítésére jó. A hálozatban nem lehet energiát tárolni, nincsenek ilyen elemek, ezért az erőműveknek 15 perces cikklusokban követniük kell a pillanatnyi fogyasztás ingadozást, ha több kell akkor felkapcsolnak, ha kevesebb akkor meg le.

Ha megoldanák az energia tárolás kérdését, akkor mindenki heppi lenne, de most is a hidrogén autó, milyen drága már.

Én a nullponti energiában látom a megoldást.

A napelemeket lehet hűteni is, csak nem éri meg.

Ha csak annyi energiát állítunk elő, amennyire szükségünk van, akkor nincs szükség energiatárolásra. Erre leginkább a gázmotorok alkalmasak, amiket csak akkor üzemeltetünk, amikor kell. Nincs elpocsékolt energia, nincs tárolási költség.

Kifelejtettem a fúziós energiát, ami lényegében színtiszta napenergia. Egy a gond vele, hogy tudtommal jelenleg még nincs ilyen alapon működő erőmű.