Miért csökkenti le a fotó szabó alkalmazás a fotók felbontását?

Nem tudom, melyik alkalmazást használod, de Windowsra használd ezt:

FastStone Image Viewer. Ez nem csak megtekintő, hanem egy szuper feldolgozó program is. Ingyenes, biztonságos.

Letöltés: [link]

A FastStone tényleg jó. Kérdező alapvetően van két lehetőség (amúgy még több, de alapvetően kettő) és így nem tudni esetleg kevered-e őket.

- képméret pixelben (pl 100x100 pixelt leméretezni 50x50 pixelre)

- kép vágása (például 100x100 pixeles kép szélét levágni és marad a közepén az 50x50 pixeles része)

Ha nem vagy biztos a kettő közötti külömbségben, akkor simán keverheted is.

Amúgy a legfontosabb, hogy elvileg egyik szoftver sem csinál olyat ami nem csinálsz te magad rajta - tehát lehet, hogy pár dolgot tisztáznod kell. Youtube-on biztosan vannak magyar videók is, angol meg pláne.

Amire utaltam az annyi, hogy bitzosan nem igaz az, hogy:

"Túl sok mindent tudnak a kép szerkesztők, csak egyet nem: Pixelesedés nélkül képet szerkeszteni."

"csak egyet nem: Pixelesedés nélkül képet szerkeszteni."

Egy dolgot fontos kiemelni. Ennek valószínűleg nem a képszerkesztőhöz van köze, hanem a képformátumhoz és az azokat kezelő lib-hez, modulhoz, stb.

Ha veszteséges tömörítést használó képformátumot szerkesztesz (vagyis kibontod és visszacsomagolod), akkor romlani fog a minőség, ez a lényege a veszteséges tömörítésnek. Minél többször nyúlsz hozzá ilyen módon (mentéssel és újbóli megnyitással), annál gyengébb lesz a minősége. Ezért szerkesztéshez érdemes tömörítés nélküli, vagy veszteségmentes tömörítést használó formátumot használni. A jpg például a lehető legrosszabb választás, ha képet akarsz szerkeszteni, vagy legalábbis próbáld minél kevesebb lépésben szerkeszteni, és a tömörítési rátáját alacsonyra állítani (minőséget magasra), ha lehet.

Mindenekelőtt, a fotó egy információmennyiség valamiről. Mindenképpen véges. Más szóval, minden leképezés pixeleken történik, csak ha ezek sűrűsége több, mint a szemed felbontóképessége, akkor folyamatosnak látod a képet, ha kevesebb, pontozottnak (pixelesnek).

Ezért a fényképezésnél minden eldől. Ott adott (a géptől függő) pixelsűrűséggel tárolod a képet (pl. egy négyzetinchben 2500×2500 pontot). Ezután a képszerkesztőben megfogalmazott módszerektől függenek a továbbiak. Ha szimpla szerkesztő, akkor mondjuk négyszeres nagyításnál ugyanaz a képpont kétszer hosszabb oldalú képen jelenik meg, azaz a képsűrűség feleződik, kellő nagyítás után a képet pontok összességének látod. Ha un. vektor-ábrázolású a szerkesztőd, akkor nagyításkor a nem létező pontok helyére approximál megfelelő színt a szomszédok alapján, így sosem látod pontozottnak. De mivel az approximáció nem pontos információ, elég nagy nagyítás esetén a kép elmosódottnak, életlennek fog tűnni. A nem létező információt semmi se tudja pótolni, csak közelítőleg, és ez itt így jelenik meg.