Az elektromos autó több CO2 kibocsátásával jár a nem elektromoshoz képest, ha csak fosszilis erőművekből kapja az áramot?

Sok hasznos és érdekes dolog hangzott el itt eddig, ám az élet nem teljesen erről szól. A gazdaságot (itt termékgyártást) néhány dolog alapvetően befolyásolja, ráadásul lokálisan jelentős eltéréssel.

Egyik ilyen tényező, hogy mit tudunk, mire vagyunk képesek. Elektromos autókról már negyven éve is sok szó esett, csak akkor nem tudtuk megcsinálni. Most se igazán. Másik a pillanatnyi igény, amely sok szempontot elégít ki. Az elektromos autók jelenleg éppen azért divatosak, mert a legfőbb problémát kezelik: a nagyvárosok elviselhetetlen légszennyezését csökkentik. Csak példaként, ha egy babát (babakocsiban) rendszeresen a budapesti Margit körúton levegőztetnek, akkor e szerencsétlennek rövid élete lesz - asztma, más tüdőproblémák, rák, miegymás. 70-100 cm magasságban a teljes útszakasz rendkívül mérgező, másfél méter után már sokkal kevésbé, de szintén mérgező. elektromos autóval ez majdnem megszűnik, ha pár évet nyerünk (míg valami jobbat képesek leszünk kitalálni), az tiszta nyereség a mai gyerekeknek.

Minden termékre igaz, hogy van életciklusa. Mikor kitalálják, általában jobb (még ha drágább is), mint a korábbiak, aztán lesz egy idő, mikorra elavul és már rosszabb, mint az újabbak, ezért egy idő után megszűnik a gyártása. Így lesz az elektromos autókkal is, csak jelenleg még az erős felfutás időszakában vagyunk.

Csak megjegyzem, e problémákat nemcsak a funkciót szolgáló jobb termékekkel lehet csökkenteni, sőt, új módszerekkel általában sokkal eredményesebb megoldások vannak. Itt például az autóhasználat nem elsősorban az autózás szeretetén múlik, hanem azon, hogy igényeinket sem a tömegközlekedés, sem más szolgáltatások nem képesek kielégíteni (rossz szervezés illetve hatalmi érdekek miatt). Az autózást nem megszüntetni hanem drasztikusan racionalizálni kell, csak ehhez a pénzen túl elsősorban a felismerés kell, ma a társadalmi (hamis) nyomás lehetetlenné tesz szinte bármit.

Az elektromos autók általában sokkal nehezebbek a benzineseknél. Nagyobb felni van rajtuk, nagyobb gumi, nagyobb fékek. Ezt mind le kell gyártani. Az plusz nyersanyag igénnyel jár, és plusz energiaigénnyel.

Ezen kívül érdekes szempont a por és korom kibocsátás. Nagyságrendileg hasonló mértékű globális felmelegedést okoz a járművek által felkavart levegőben szálló por és korom, mint a kibocsátott széndioxid.

Egy jó állapotú benzines autó olyan mint egy nagy teljesítményű porszívó, kormot pedig nem bocsát ki. A dízeles kocsikról ez már nem mondható el.

12#

"Nagyobb felni van rajtuk, nagyobb gumi, nagyobb fékek. Ezt mind le kell gyártani. Az plusz nyersanyag ..."

De nincs bennük váltómű kismilló forgácsolással gyártott precíziós alkatrésszel.

Nincs vízpumpa, olajpumpa, hűtő...

Azokat nem kell legyártani.

" szempont a por és korom kibocsátás. "

Lokális probléma, ami egyszerű ülepedéssel, esővel megoldódik.

A CO2 viszont örök.

(Legalábbis és nem bízok CO2 negatív technológiákban)

#13:

Az elektromos autók kevesebb alkatrészből állnak ez igaz, de az aksicsomag különleges kezelést igényel gyártáskor, összeszereléskor. Annak is van hűtése, szóval egy villanyautót se sokkal egyszerűbb legyártani mint pl. egy benzinest. Különben miért is kerülnének ilyen sokba? Az előállításukba bele kell számolni az akkumulátor gyártás mellékhatásait, környezetterhelését is. Hiszen a kocsik súlyának és árának jelentős hányada az aksi.

A villanyautók hosszabb élettartamában sem igazán hiszek. Az elektronikus hibák ugyanúgy előjöhetnek nálunk idővel, a karosszéria korróziója szintén, úgy mint egy hagyományos autónál. Már pedig egy terméket minél tovább használunk, arányosan annál kisebb a gyártásából fakadó környezetterhelése.

Valahol azt hallottam, hogy a kibocsátott korom egy hétig kering átlagban a levegőben, mire leülepszik. 1g korom a légkörben annyi napenergiát nyel el, amennyi egy háztartás teljes egy havi energia szükséglete. És ez csak egy 1g korom.

A CO2 is nagyságrendileg ennyi hőt nyel el, és nem ülepszik le, viszont a növényvilág igyekszik megkötni. Másik előnye a korommal szemben, hogy a városokban nem okoz tüdőrákot és asztmát.

#12 #14 hogy jön az elektromos autókhoz a korom kibocsájtás?

Lemaradtam valamiről vagy félreértem?

#15:

Csak úgy, hogy egy benzines autó a por és koromrészecskéktől tisztítja a levegőt amellett hogy CO2-t bocsát ki. Míg egy elektromos autó csak keveri a port a nagy batár méretével, kerekeivel. Valamint a fosszilis erőművek, ahol az áramot előállítják, kormot, füstöt eregetnek a CO2 mellett. Szóval nem csak a CO2 kibocsátást kell nézni.

Az elektromos autók mentségére szóljon, hogy azok kevesebb fékport eregetnek, mert vissza tudnak táplálni, elektromosan is tudnak fékezni.

"egy benzines autó a por és koromrészecskéktől tisztítja a levegőt"

Ez nettó baromság.

Mert bár a dieseles -nél egy nagyságrenddel kisebb a PM10 és PM2.5 kibocsájtása még katalizátorral is azért nem elhanyagolható ez a kibocsájtás sem.

Azt eltudom képzelni hogy a dieseles jármű által kibocsájtottból beszív és valamennyit sikeresen meg is semmisít.

De hogy tisztítaná a levegőt, az elég erős kijelentés.

[link]

A "fékpor" kibocsátás meg aztán ezekhez képest igazán elhanyagolható dolog.

Ráadásul vas, ami nehéz és hamar kiülepszik, oxidálódik elmossa az eső a rozsda nagy részét ami már nem okoz sok gondot.

De ha mindenáron a fékport tennénk a mumussá akkor a vasút szerepelne az élen. Nem véletlen hogy a frissen lerakott töltéskő hamar vörösessé válik. Pont az előbb írtam le a folyamatot hogy lesz ott minden vöröses vasoxidos.